Az év 100. napjával, április tizedikével eljött a tökfélék ültetési ideje. De ácsi, számoljunk csak kicsit utána :) Idén az év jeles századik napja úgy néz ki, már a százegyedik! Lehetséges ez egyáltalán? Igen, de csak szökőévente egyszer :) bizonyám, szökőév van, de ettől függetlenül bátran ültessünk tökféléket.

Válasszunk fajtát attól függően, melyiket szeretjük, és mennyi helyünk van. Az mindben közös, hogy rettentő gyorsan fejlődnek. Kiválóan árnyékolhat a dísztök pergolára futtatva, de nem mindegyik fut, egy nagyobb ládában például helyes kis cukkini bokrokat is nevelhetünk. 

Fajtától függetlenül vessük a tökünket helybe, nem kell bíbelődni palántanevelgetéssel. Ha többet tervezünk egymás mellé, kényelmesen hagyjunk helyet nekik. Kövessük a vetőmagtermelő előírásait, de a jó vízáteresztő, tápanyagdús földdel nem foghatunk mellé - általánosságban ilyenbe, kb. 2 cm mélyre ültetendőek a magok. 
Mindenképpen javasolt legalább párban tökölni. Hogy miért? Mert az ilyen tökféléken általában találunk női, és hímnemű virágokat is. Könnyű megkülönböztetni őket; a cukkini esetében a lányok szára kicsi cukkini formájú, a fiúké normális, keskeny: 

A növény maga általában nem egyivarú, ez csak a virágokra vonatkozik, de teljesen rendszertelenül nőnek. A nőnemű virág megtermékenyítéséhez viszont gondolom nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hímnemű is kell - illetve a csak hímekből sosem lesz termés, tehát a több mindenképpen jobb :) 
Ha valamiért megviccel a természet, akkor is mutathatunk fityiszt - a virágok (spenót módjára) kiválóak mártásokba tésztához, sőt- akár meg is lehet tölteni őket, így ne keseredjünk el, ha mégis csak egyneműek vannak.

Alapvetően nem túl igényesek, de figyelnünk kell az öntözésre. Egyrészről hihetetlen mennyiségű vizet igényel a növény, ráadásul ha egyszer kiszárad, fújhatjuk a termést; másrészről a bokros fajták kifejezetten érzékenyek a különböző gombás betegségekre (pl. liszthatmat). Kerüljük a fentről, levelekről történő öntözést, inkább a töveket célozzuk.
Ja. És ha bárki azt hiszi, hogy erkélyen nem lehet normális méretű, csak mini zöldségeket termelni - hát bizony el kell, hogy keserítsem :D 

Egészen gigászi egyedek is előfordulnak, de az a tapasztalatom, hogy a bébi cukkinik a legfinomabbak. Az érzés viszont, hogy frissen szakítod le a város kellős közepén a saját, vegyszermentes zöldséged, lazán a grillre dobod, majd felszolgálod a családnak -én mondom, mérettől és formától függetlenül megfizethetetlen. Egészséges, finom, jó.. A mas**card tehet egy szívességet ;)

Nos, ez egy újabb érdekes, és sikerrel kecsegtető projektnek tűnik. Megmondom őszintén, bár vettem egy zacskó vetőmagot korábban, most nem magamtól jutott eszembe, hogy kipróbáljam – hálás köszönet az ötletért még egyszer Gyöngyinek :)

A dolog nálam palántázással kezdődött; hogy húsvétra találó díszt készítsek az ünnepi asztalra, de ennyi nem volt elég.    Szépen megnőttek a kis díszek, így utána jártam kicsit ennek a dolognak. A retek kiváló elő (és utó) vetemény; igazából nem is szükséges palántázni – márciustól, ha szép az idő és meleg van, szabadföldbe, így balkonládába is vethető. Múlt héten el is vetettem egy ládányit, hogy meglássuk, működik-e :)
Hónapos vajretekre esett a választásom. A magokat a felásott, fellazított földbe, 3 cm mélyre, egymástól 6 cm-re szórtam el, betemettem, majd meglocsoltam. A magok pár nap alatt kikeltek odabent, kint ehhez egy hétre volt szükség: 
A neve is elárulja, hogy viszonylag rövid tenyészidővel számolhatunk. 30-50 nappal a magok elvetése után már szüretelhetünk is! Így legyen. 

A benti palántákon tapasztaltam ezt a nagyon gyors fejlődést. A sziklevelek közt már egy hét elteltével növekedni kezdtek a levelek – ezek formájukban jelentősen eltérnek, és kissé szőrösek is. Szép nyárias időnk volt, így az ágyásban felástam egy kis helyet nekik, és kezdődhetett is a húsvéti tojások feltörése: 

Szépen sorban elültetgettem őket egymástól kellő távolságra, és várakozom. Ha a lombozat kész, és a hőmérséklet is 15-20 fok közé esik, megkezdődik a gumók fejlesztése is, amihez kedvezni fog az áprilisi napsütés. Jogosan merült fel a kérdés, hogy honnan lehet tudni, ha beérett a retek – biztosat még nem állíthatok, de úgy sejtem, a gumók teteje láthatóvá válik majd kissé :) meglátjuk!  

Mindenesetre most nincsen más dolgunk, mint rendszeresen locsolni; de kerülni a pangó vizet.

Mire leteremnek, kis földmunka és megfelelő trágyázás után a helyükre ki is kerülhetnek májusban az előnevelt palánták. És milyen szuper; ha mindez még nem lenne elég, a retek másodvetésre is kiváló. Augusztus végén, szeptember elején a kiürült ládákba ismét elvethető, így még ősszel szüretelhetünk egy kört.  

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, mi a részünkről rajongunk a minőségi ázsiai konyháért. A férjem gyakran készít mindenféle finomságot wokban, de az utóbbi években a különböző thai levesekkel sem lehet már zavarba hozni:  
Van egy olyan fűszernövény, ami nélkül lehetetlen nekiállni egy igazán autentikus ázsiai fogásnak; ez a sereh. Nem mond így sokat, ugye? Pedig a legtöbben biztosan találkoztatok már vele: 
Angol nevén már biztosan ismerősebb; lemon grass - szép magyarosan pedig úgy hívjuk, hogy illatos citromcirok. Nagyobb bevásárlóközpontokban „frissen” is hozzá lehet jutni, de porított formában is beszerezhető. Kellemes citromos aromájú és illatú fűféle, amely megjelenésében kicsit talán hajaz az újhagymára; Indiában és Ázsiában honos, de az Egyesült Államoktól kezdve Afrikáig termesztik. 
A sereh amellett, hogy kiváló fűszernövény, gyógynövényként is számon tartják. Antibakteriális hatású; penészgombák ellen, vagy akár lábgomba kezelésére is ajánlják, emellett lázcsillapító és hasmenést csökkentő hatást tulajdonítanak neki, sőt, állítólag szúnyogűző is. Szóval csodanövény :)

A legutóbbi nagybevásárláskor is a kosarunkba került, de nagyot nyeltem, amikor az árára pillantottam – elhatároztam, hogy megpróbálom inkább megtermelni itthon, így kicsit jobban utánajártam a dolognak. Szerencsére komoly szakirodalom áll rendelkezésre, a szaporításnak rögtön két lehetséges módszerét írják le. Most mindkettővel megpróbálkozom itthon, és győzzön a jobbik!

1. Gyökereztetés
A módszer lényegesen gyorsabbnak tűnik a másiknál; a növényt egy pohár vízbe kell helyezni, és várni kell, hogy meggyökeresedjen. A leírások szerint ez a folyamat gyorsan beindul, mindössze néhány hetet kell várnunk, majd ültethetjük is. Az enyém 3 napja ázik, de még nem csinált semmit :)  

A növény szereti az állandó nedvességet, a jó tápanyagtartalmat – de a legkevésbé sem fagytűrő; mivel évelő növényről beszélünk, így mindenképpen fagymentes helyen szükséges teleltetni.

Hozzá tartozik a gyökereztetős módszerhez, hogy mivel meg kell vásárolnunk drága pénzért a növényt; így nem biztos, hogy ez a legköltséghatékonyabb megoldás, ráadásul szerintem nem is szaporodik gyorsan. Mi lehet a megoldás? Természetesen a magvetés :

2. Magvetés
   Biztos vagyok benne, hogy lényegesen időigényesebb és kényesebb maga a folyamat, de ha már rászánjuk magunkat, és sikerrel is járunk, biztosan el tudjuk látni a fél családot elegendő citromcirokkal. E-bay által gyorsan jöttek a magok :) Egy elviteles dobozba szórtam el őket, egy vékony földréteggel fedtem, megpermeteztem és lezártam.  

A gyártó leírása szerint a csírázás 21-45 nap.. Ehhez képest ma reggelre kihajtottak.    Lehet, hogy mégis sok lesz?! Nem baj, mert a növény egyébként kiválóan viseli a fagyasztást is. 

Hogy biztosítsam az ideális körülményeket, a végelgyengülésben elhunyt kaméleonunk terráriumában alakítotok ki palántanevelőt, ahol elég meleget, fényt és páratartalmat tudok biztosítani a kis palántáknak a fejlődéshez.

Reményeim szerint május környékére szépen megerősödnek majd, és kiültethetem őket napos, de szélvédett helyre :)

Nem saját képeim forrását Pinterest oldalamon találod: https://www.pinterest.com/BalkonGaz/egzotikusok/

Ez az ötlet sem újkeletű, viszont teljesen fenntartható - így mindenképpen szentelhetünk egy teljes bejegyzést rá - a gyümölcsleves vagy tejesdobozoból átalakított, újrahasznosított keltetőre.  

A kialakítás nem igényel túl nagy fifikát vagy kézügyességet, de az biztos, hogy egy élesebb sniccerrel sokkal szebben vágtam volna :) Alaposan kimostam a dobozt (még eredeti állapotában), majd az oldalára fektettem a kupakkal felfelé, és nekiestem a kaszabolásnak. Használható olló is természetesen, a lényeg, hogy vágjunk rá lukat:  

Igyekezzünk a vágás közben nem megsérteni az átellenes oldal vízhatlan bevonatát, bár ha tálcára helyezzük később, akár ki is lyukaszthatjuk - én inkább ésszel locsolok, de maradjon tiszta az asztal.
Ha készen vagyunk a vágással, töltsük meg a dobozt jó minőségű palántafölddel. Permetezzük, locsoljuk alaposan, majd jöhetnek a magok! 

Az én dobozom egy izgalmas háziversenynek ad majd otthont; szívesen fogadom a téteket :) saját, őszi szüretelésű bazsalikom magjaim fognak vetélkedni benne bolti, és ajándékba kapott, külföldi "sweet basil" bazsalikom magokkal. 
Ennek megfelelően 3 külön sorba szórtam el őket, és győzzön a jobbik! Nagyon bízom a saját termésemben, de természetesen ér ellenem fogadni - csak fölösleges ;)

Amint minden mag a helyére került, fél cm palántafölddel takartam be az egészet, és alaposan megpermeteztem. Természetesen készítettem jelölőket is, hogy követni tudjam a futamot (uzsonnás zacskó kötöző drótot és alkoholos filcet találtam).  Miután kigyönyörködtem magam az újabb filléres alkotásban, frissentartó fóliával takartam le, hogy párás környezetet biztosítsak a csírázáshoz. 

Az első kép forrásáért, több újrahasznosítható ötletért látogass el Pinterest oldalamra; (a többi kép mind saját): https://www.pinterest.com/BalkonGaz/%C3%BAjrahasznos%C3%ADt%C3%A1s-kert/

Mint ígértem, sorra vesszük március tisztességére a legegyszerűbb, leghatékonyabb és leginkább költségkímélő palántázási módszereket. Ennek tükrében jöjjön is egy nagyon kézenfekvő módszer, amit már többször magam is alkalmaztam: az elviteles doboz.

Elsősorban bazsalikomok esetében szoktam használni, de minden olyan növény keltetésére alkalmas, aminek apró magjai vannak, mint akár a metélő petrezselyem, vagy metélőhagyma is. Ezeket a növénykéket majd ha kicsit megerősödnek, szét kell ültetnünk cserepekbe, vagy akár mehetnek egyenesen a kertbe is.
Olyan dobozt válasszunk, aminek a teteje átlátszó, és a peremének a magassága minimum 5 cm. Lukasszuk ki a tetőt sok helyen, és alaposan mossuk el a dobozzal együtt.
Töltsük fel palántafölddel, és alaposan permetezzük be. Ha megvagyunk, szórjuk bele a magokat, a gyártó utasításai szerinti földmennyiséggel fedjük be azokat, és permetezzük meg alaposan vízzel. Én idén a tavaly betakarított bazsalikom magjaimat helyezem az inkubátor dobozba: 

Ha a művelettel megvagyunk, tegyük rá a dobozra a tetejét, hogy állandóan párás környezetet biztosítsunk a magok kikeléséhez. Én naponta kétszer (reggel és este) permetezem, szellőztetem és vizsgálom a magokat; hamar látszani fog az eredmény (egy tavalyi doboz):