Nem voltam teljesen biztos a dolgomban tavasszal, be kell vallanom. Bár viszonylag későn, május környékén kezd felébredni a füge, a miénk még május közepén is elég csúnyácska volt. Szépen áttelelt, és látszottak is a kis fügerügyek, de levél nem nagyon akart nőni rajta; a végére azért hajrázott egyet, és egészen megemberelte magát. 

Bár nagytermelő fügéből sem leszek, de legalább Ismét szüretelhettem munkám gyümölcséből :) Örömmel jelenthetem be, hogy a naptár augusztusra fordult, így időszerű az első fügeszüret. De honnan tudhatjuk, ha már jó?!

Természetesen vannak árulkodó jelek:
        - a zöld szín csodás lilásba csap át
        - a kemény, gumiszerű tapintású gyümölcs kellemesen megpuhul
        - az eddig katonásan álló szár enged a gravitációnak, meghajlik 
        - könnyen elengedi az ágat, nem kell cibálni
        - a rovarok elkezdenek érdeklődni a növény iránt
        - a gyümölcs az alján egy picit ragacsos lehet
        - belül puha, lédús és piros 

Ha leszüreteltük, a legjobb, ha azonnal el is fogyasztjuk :) reggeli mellé szuper kiegészítő: 

Ha nagyobb mennyiséget takarítunk be, főzhetünk lekvárt, esetleg fűszeres chatney-t is belőle. Kompótként remekül funkcionál, vagy sült húsokhoz is jól passzol. A következő nagyobb szüretre ősz végén kerül majd sor, amikor a már idén hajtott gyümölcsök is fogyaszthatóvá válnak. 
 
A be nem érő zöld fügékből szuper befőtt készíthető, amely egy hideg téli napon egy kis trópusi hangulatot varázsol; de elengedhetetlen party kellék is ezekre a napokra röviditalok kísérőjeként. Szúrd át egy fogpiszkálóval, és mehet is a pohárba a kedvenc italod mellé.

Tipp: ha zöld fügét szüretelsz, csak és kizárólag kesztyűben tedd! A fehér tej, ami leszakítás után a szárból folyik, iszonyatosan irritálja a bőrt, viszket, mint a fene! Felhasználás előtt a kis fügéket mossátok meg alaposan. 

Menjünk csak vissza kicsit az időben.. úgy Ádámig és Éváig :) Sokakban tévesen él az alma képe; mert bizony a tiltott fa gyümölcse nem alma, hanem füge volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az almafa leveléből szoknyát szőhetett volna magának Ádám, mert egymagában vajmi keveset takart volna el a csúnyájából; a füge viszont szép nagy tenyeres-talpas leveleivel már önmagában is elérte a kívánt hatást.  Ha a LEGO sem elég bizonyíték, és komolyabb fejtegetésekbe szeretnénk bocsátkozni, persze az alma azon az éghajlaton nem honos, de nekem az első magyarázat sokkal jobban tetszik. Ami biztos Ádámtól és Évától függetlenül, hogy ősi gyümölcsről beszélünk, amely már az ókori Róma gyakori élelmiszere volt. Jól tartósítható, laktató és finom is. 

Bár nem ez a fajta, de az adriai típus hazánkban is szépen áttelel. Különbség többek közt, hogy a nálunk is termő gyümölcsét sajnos nem lehet aszalni, de frissen, lecukrozva, vagy lekvárként kiváló – és ugye amiből lekvárt lehet főzni, .. :) abból többnyire bort, vagy pálinkát is. Az adriai: 
A füge egészségre gyakorolt jótékony hatása sem elhanyagolható; segíti az emésztést, hűsít, nyugtat és antibakteriális is. Emellett külön jó hír, hogy dézsában is nagyon szépen mutat, jól fejlődik – így komoly kis szoliter fát, vagy inkább bokrot nevelhetünk belőle. Hogyan lássunk neki?

Próbálkozhatunk a szaporítással, ha ismerősünk kertjében burjánzik, de a leggyorsabb módja, ha veszünk egyet. Mi már évek óta nézegetjük, de most jött el az ideje. Nagy edényt válasszunk, mert elég terebélyes a gyökérzete is, földben nem válogatós, egy kevés agyagot meghálál. A dézsás növények esetében amúgy is kulcs tavasztól a folyamatos tápanyag utánpótlás, így ha ennek lelkiismeretesen eleget teszünk, nagy baj nem történhet, és a sima kerti föld, vagy virágföld is megteszi. Vízigényes jószág! 
A füge Dél-Kelet Ázsiából származik, ebből adódóan kevéssé bírja a fagyot, így aki teheti, teleltesse télikertben, de ha erre nincsen megoldás, egy kis talajtakarással, a fal mellé védett helyre telepítéssel is áttelel. Ha mégis cudarabb telünk lenne, előfordulhat, hogy lekókadnak az ágai, de tavasszal szépen ki fognak egyenesedni, nem kell aggódni. 

Tavasszal a hajtásokat védjük a tűző naptól, de a későbbiekben teljesen jól elvan ott is. Nem csípi a huzatos helyeket, így fal mellett, inkább déli fekvésű helyett válasszunk. Ezek az adriai fajták mag nélküli termést hoznak, és nincsen szükségük megtermékenyítésre sem, a gyümölcs egyszerűen kifejlődik a virágból.
Ha szerencsénk van, július végén szüretelhetjük is a fügéinket. Fontos, hogy csak a szép érett gyümölcsöket szedjük le, mert az éretlenek nagyon nem jó ízűek – és nem után érők, így a növényről leszedve már nem is reménykedhetünk. Ha enyhe az ősz, és sokáig tart a jó idő, egy második, vagy akár harmadik termésre is lehet számítani, ami nagyobb eséllyel érik be teraszon vagy erkélyen a védett körülmények közt –bár ezek kisebbek, és nem is annyira finomak már :)