Megosztó kérdés ez a koriander dolog, legalábbis ami a levelét illeti, mindenképpen. Hogy őszinte legyek, én sem a felhőtlen rajongók táborába tartozom, de ettől függetlenül egy keveset mindig tartok itthon belőle. Ez az egyik legősibb gyógy –és fűszernövény, évezredek óta használják. Emésztést segítő, szélhajtó; csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást; antibakteriális hatású, ezen felül kiváló C-vitamin, vas, magnézium és fehérje forrás is. A levelek illóolaj tartalma magas, ízük így jellegzetes :) nekem túl intenzív, ahogyan az illata is. 

Eredete nem teljesen tisztázott. Egyesek a Földközi tenger partvidékéről származtatják, mások szerint Elő-Ázsiában őshonos. Az biztos, hogy már évezredek óta használjuk – magjaiból Tutanhamon sírjának feltárásakor is találtak.
A koriander a zeller félék családjába tartozik. Nem évelő, szereti a napfényt, a jó vízáteresztő talajt és közepes öntözést igényel. A gyökerétől a levelén át a magjáig minden részét fel lehet használni.

Amennyiben a levele miatt tartjuk, úgy balkonládában és cserépben is megmarad, de jobb neki egy mély dézsa, vagy esetleg a kert; ha nagyobb terveink vannak. Mivel karógyökeret fejleszt, nem árt mélyebb közeget biztosítani neki. Ezt a gyökeret az ázsiai konyha előszeretettel használja (aprítva, vagy pasztaként), akár fokhagyma helyett is megfelel. Szabad földben a növény 50-120 cm magasságig nőhet, így olyan helyet keressünk neki, ahol nem baj, ha fölfelé is nyújtózik.

A magok fejlesztéséhez is szükséges a nagyobb hely. Szabályozott cserepes körülmények közt persze nem kell ilyen óriásokra számítani :) Mindenképpen fogjuk meg a magját is, mert egyrészről vetéssel nagyon jól szaporítható, másrészről a mag fűszernek sem utolsó. 
Szabadföldbe márciustól 3-5 cm mélységbe vessük; lakásban akár egész évben kísérletezhetünk vele. Nem viseli jól az átültetést, ezért igyekezzünk a végleges helyére elszórni a magokat. Ha benti termesztés mellett döntünk és inkább a levelére vágyunk, akkor lehetőség függvényében 1-3 cm mélyre helyezzük a magokat, egymástól kb. 5-6 cm távolságra. Néhány hét alatt már ki is hajtanak (nálam 2-4 hét hőmérséklet és fény függvényében).

A levelek eleinte a petrezselyem leveleire hasonlítanak, de később inkább a kapor formájára emlékeztetnek. Mindig nyersen használhatjuk, mert főzés hatására az íz, illetve a jótékony hatások is elvesznek. Ha nagyobb a mennyiség, mint amennyit elhasználnánk, szuperül fagyasztható :) 

Ha nagy meleg van, hamar megnyúlik, és megjelennek rajta a kis fehér virágok (fent). Ha inkább a levélre megyünk, vágjuk vissza ezeket, és tegyünk el egy adagot belőle. Én ilyenkor egy kis csokornyit vágok le, alaposan megmosom, majd egy fagyasztós zacsiban a mélyhűtőbe teszem. Ha viszont szeretnénk magokat, hagyjuk a természetet dolgozni! 

A magok nem csak a szaporításra jók, szuper ételízesítők is (a növénynek ezt a részét nagyon szeretem, a friss levéllel ellentétben): egészben savanyúságokhoz, porítva csípős, fűszeres ételekhez (pl ez a méltán híres curry egyik alap fűszere is), mártásokba, pácoláshoz használhatjuk. Sajnos a felmagzás után az anyanövény teljesen elsorvad, erre készüljünk fel : 
A magok begyűjtése nem bonyolult; kis szárítás után csak le kell morzsolni, vagy csipkedni őket.

Az első kép a Wikipédiáról való (https://hu.wikipedia.org/wiki/Koriander#/media/File:A_scene_of_Coriander_leaves.JPG), a többi sajátom.