Idén végre kicsivel több időnk van, hogy várjuk a nyulat, készüljünk a tavaszra, élvezzük a szép időt és az életet. Se terasztúrás, se fürdőátalakítás :) el se hiszem! Tavaly sem bírtam azért magammal, egy fő (betervezett) locsolóm (unokabátyám, akinek ezúton is köszönöm, hogy jött) számára különleges húsvéti tojással készültem: http://balkongaz.reblog.hu/alternativ-himes-tojas-balkongaz-modra 

A projekt sikeresnek bizonyult, így idén már tudatosabban gyűjtögettem. Hat tojást mentettem; a tetejüket késsel vágtam le, a tartalmat elfogyasztottuk, a héjakat kimostam, megszárítottam és félretettem egy dobozba a többi kinccsel együtt a palántaneveléshez. Majdnem meg is feledkeztem róluk, de ma a nagy húsvéti transzfertechnikázás közben bevillant - uff, palántáznom is kellene az ünnep tisztességére. Elővettem a tojásokat és a magokat, lapozgattam köztük és tanakodtam, mi legyen :) retek lett. 

A héjakat megtöltöttem hàromnegyedig jóminőségű palántafölddel, és meglocsoltam.  

Ezt követően bepottyantottam a magokat:  

Feltöltöttem földdel a tojásokat, alaposan belocsoltam. A sztárfotó elkészítése után frissen tartó fóliát tettem rájuk - remélem, hogy a hét végére már kihajtanak, hogy az ünnepi asztalunkat díszítsék :)  

Sok sonkát, kevés locsolót mindenkinek!

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, mi a részünkről rajongunk a minőségi ázsiai konyháért. A férjem gyakran készít mindenféle finomságot wokban, de az utóbbi években a különböző thai levesekkel sem lehet már zavarba hozni:  
Van egy olyan fűszernövény, ami nélkül lehetetlen nekiállni egy igazán autentikus ázsiai fogásnak; ez a sereh. Nem mond így sokat, ugye? Pedig a legtöbben biztosan találkoztatok már vele: 
Angol nevén már biztosan ismerősebb; lemon grass - szép magyarosan pedig úgy hívjuk, hogy illatos citromcirok. Nagyobb bevásárlóközpontokban „frissen” is hozzá lehet jutni, de porított formában is beszerezhető. Kellemes citromos aromájú és illatú fűféle, amely megjelenésében kicsit talán hajaz az újhagymára; Indiában és Ázsiában honos, de az Egyesült Államoktól kezdve Afrikáig termesztik. 
A sereh amellett, hogy kiváló fűszernövény, gyógynövényként is számon tartják. Antibakteriális hatású; penészgombák ellen, vagy akár lábgomba kezelésére is ajánlják, emellett lázcsillapító és hasmenést csökkentő hatást tulajdonítanak neki, sőt, állítólag szúnyogűző is. Szóval csodanövény :)

A legutóbbi nagybevásárláskor is a kosarunkba került, de nagyot nyeltem, amikor az árára pillantottam – elhatároztam, hogy megpróbálom inkább megtermelni itthon, így kicsit jobban utánajártam a dolognak. Szerencsére komoly szakirodalom áll rendelkezésre, a szaporításnak rögtön két lehetséges módszerét írják le. Most mindkettővel megpróbálkozom itthon, és győzzön a jobbik!

1. Gyökereztetés
A módszer lényegesen gyorsabbnak tűnik a másiknál; a növényt egy pohár vízbe kell helyezni, és várni kell, hogy meggyökeresedjen. A leírások szerint ez a folyamat gyorsan beindul, mindössze néhány hetet kell várnunk, majd ültethetjük is. Az enyém 3 napja ázik, de még nem csinált semmit :)  

A növény szereti az állandó nedvességet, a jó tápanyagtartalmat – de a legkevésbé sem fagytűrő; mivel évelő növényről beszélünk, így mindenképpen fagymentes helyen szükséges teleltetni.

Hozzá tartozik a gyökereztetős módszerhez, hogy mivel meg kell vásárolnunk drága pénzért a növényt; így nem biztos, hogy ez a legköltséghatékonyabb megoldás, ráadásul szerintem nem is szaporodik gyorsan. Mi lehet a megoldás? Természetesen a magvetés :

2. Magvetés
   Biztos vagyok benne, hogy lényegesen időigényesebb és kényesebb maga a folyamat, de ha már rászánjuk magunkat, és sikerrel is járunk, biztosan el tudjuk látni a fél családot elegendő citromcirokkal. E-bay által gyorsan jöttek a magok :) Egy elviteles dobozba szórtam el őket, egy vékony földréteggel fedtem, megpermeteztem és lezártam.  

A gyártó leírása szerint a csírázás 21-45 nap.. Ehhez képest ma reggelre kihajtottak.    Lehet, hogy mégis sok lesz?! Nem baj, mert a növény egyébként kiválóan viseli a fagyasztást is. 

Hogy biztosítsam az ideális körülményeket, a végelgyengülésben elhunyt kaméleonunk terráriumában alakítotok ki palántanevelőt, ahol elég meleget, fényt és páratartalmat tudok biztosítani a kis palántáknak a fejlődéshez.

Reményeim szerint május környékére szépen megerősödnek majd, és kiültethetem őket napos, de szélvédett helyre :)

Nem saját képeim forrását Pinterest oldalamon találod: https://www.pinterest.com/BalkonGaz/egzotikusok/

Ez az ötlet sem újkeletű, viszont teljesen fenntartható - így mindenképpen szentelhetünk egy teljes bejegyzést rá - a gyümölcsleves vagy tejesdobozoból átalakított, újrahasznosított keltetőre.  

A kialakítás nem igényel túl nagy fifikát vagy kézügyességet, de az biztos, hogy egy élesebb sniccerrel sokkal szebben vágtam volna :) Alaposan kimostam a dobozt (még eredeti állapotában), majd az oldalára fektettem a kupakkal felfelé, és nekiestem a kaszabolásnak. Használható olló is természetesen, a lényeg, hogy vágjunk rá lukat:  

Igyekezzünk a vágás közben nem megsérteni az átellenes oldal vízhatlan bevonatát, bár ha tálcára helyezzük később, akár ki is lyukaszthatjuk - én inkább ésszel locsolok, de maradjon tiszta az asztal.
Ha készen vagyunk a vágással, töltsük meg a dobozt jó minőségű palántafölddel. Permetezzük, locsoljuk alaposan, majd jöhetnek a magok! 

Az én dobozom egy izgalmas háziversenynek ad majd otthont; szívesen fogadom a téteket :) saját, őszi szüretelésű bazsalikom magjaim fognak vetélkedni benne bolti, és ajándékba kapott, külföldi "sweet basil" bazsalikom magokkal. 
Ennek megfelelően 3 külön sorba szórtam el őket, és győzzön a jobbik! Nagyon bízom a saját termésemben, de természetesen ér ellenem fogadni - csak fölösleges ;)

Amint minden mag a helyére került, fél cm palántafölddel takartam be az egészet, és alaposan megpermeteztem. Természetesen készítettem jelölőket is, hogy követni tudjam a futamot (uzsonnás zacskó kötöző drótot és alkoholos filcet találtam).  Miután kigyönyörködtem magam az újabb filléres alkotásban, frissentartó fóliával takartam le, hogy párás környezetet biztosítsak a csírázáshoz. 

Az első kép forrásáért, több újrahasznosítható ötletért látogass el Pinterest oldalamra; (a többi kép mind saját): https://www.pinterest.com/BalkonGaz/%C3%BAjrahasznos%C3%ADt%C3%A1s-kert/

Mint ígértem, sorra vesszük március tisztességére a legegyszerűbb, leghatékonyabb és leginkább költségkímélő palántázási módszereket. Ennek tükrében jöjjön is egy nagyon kézenfekvő módszer, amit már többször magam is alkalmaztam: az elviteles doboz.

Elsősorban bazsalikomok esetében szoktam használni, de minden olyan növény keltetésére alkalmas, aminek apró magjai vannak, mint akár a metélő petrezselyem, vagy metélőhagyma is. Ezeket a növénykéket majd ha kicsit megerősödnek, szét kell ültetnünk cserepekbe, vagy akár mehetnek egyenesen a kertbe is.
Olyan dobozt válasszunk, aminek a teteje átlátszó, és a peremének a magassága minimum 5 cm. Lukasszuk ki a tetőt sok helyen, és alaposan mossuk el a dobozzal együtt.
Töltsük fel palántafölddel, és alaposan permetezzük be. Ha megvagyunk, szórjuk bele a magokat, a gyártó utasításai szerinti földmennyiséggel fedjük be azokat, és permetezzük meg alaposan vízzel. Én idén a tavaly betakarított bazsalikom magjaimat helyezem az inkubátor dobozba: 

Ha a művelettel megvagyunk, tegyük rá a dobozra a tetejét, hogy állandóan párás környezetet biztosítsunk a magok kikeléséhez. Én naponta kétszer (reggel és este) permetezem, szellőztetem és vizsgálom a magokat; hamar látszani fog az eredmény (egy tavalyi doboz): 

A március már el is kezdődött, tehát serényen nekiláthatunk a palántázásnak. Korábban már értekeztem a konyhakerti előkészületekről, illetve sok újrahasznosítható palántanevelőről is írtam – eben a hónapban azonban szépen sorra veszünk néhányat, hogy első kézből tapasztalhassuk meg előnyeiket és hátrányaikat is. Az első delikvensünk a dehidratált tőzegtabletta lesz.  

Ezeket a szárított, préselt palántázó eszközöket bevallom, én idén használom először. Ami elsőre szembetűnik, hogy majdnem kétszer annyiba kerül, mint a klasszikus lebomló papírcserép, és méretében is kisebb (4 cm átmérőjű, de pont passzol a tálcámba). Az ár azonban ne rettentsen el senkit, vizsgáljuk csak meg alaposabban; az az előnye megvan, hogy külön palántaföldet már nem szükséges vásárolni hozzá.  

Egy letakarható, áttetsző tetejű palántázó házacska vagy tálca viszont kelleni fog ugyan, de mivel nem kell földet lapátolni, nem kell a magültetés művelet után takarítanunk sem, így kisgyerekkel is végtelenül egyszerű használni, ráadásul sok időt megspórolhatunk – plusz egészen szórakoztató is :)

Helyezzük a kapszulát egy tányérba vagy virágalátétbe. Felül legyen az az oldala, amin közepén találunk egy pici lyukat, oda kerül majd a mag. Nem volt a csomaghoz piktogram vagy leírás, így én még szárazon rábiggyesztettem, majd alaposan meglocsoltam.  
Ahogyan a kapszula megszívja magát, megnő a térfogata, és szépen körülöleli a magot. Az átmérője egy vékony papírcsíknak köszönhetően nem változik, csak a magassága – kb. négy-ötszörösre nő meg. Kell neki néhány perc, de ha megszívta magát, át is helyezhetjük a palántázó tálcára.  
Én reggel és este permetezővel tartom szinten a nedvességet, sokkal könnyebb, mint locsolgatni. A hagyományos műanyagpoharas vagy cserepes keltetőkhöz képest viszont kicsit jobban kell ügyelni a megfelelő szellőztetésre. Sajnos a legnagyobb figyelem mellet is előfordul, hogy penészedésnek indul az ültető közegünk, de tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ezt elkerüljük: lehetőség szerint ne érjenek össze a papír kapsznik, szellőztessük a dobozt rendszeresen, majd ahogy erősödnek a palántáink, le is mondhatunk a takarásról egy idő után.   A penészedés, ha pechünk van, megtámadhatja a növényeket is, és kárba megy a munkánk.
Kaphatóak olyan papírtálcák is, amelyeket egyben szükséges a dobozba helyezni – én egy ilyennel futottam rá a penészre – a végén már hígított ecetes vattával törölgettem a széleket, de sokat sajnos nem lehetett tenni.

A papírcseréphez hasonlóan szerintem egyszerű a dehidratált tőzegtabletta használata, mert ha szépen megerősödik a palántánk, csak meg kell fognunk az egészet, és be kell ültetni a cserépbe a tőzeg közeggel együtt, így minimális az esély arra, hogy megsértsük a növényke gyökereit.

Ebben az esetben mindig alaposan vizsgáljuk meg a vetőmagot; csak az erős és egészséges darabokat használjuk, ne pazaroljuk a satnya darabokra az értékes helyet és a drága kapszulát.   Bár még csak keltetés alatt vannak az első kísérleti példányok, de szerintem a kapszula egy jó megoldás :)