Majdnem itt a tavasz, és reménykedtem benne, hogy már megúszom, de nem :) Nincsen bosszantóbb egy szezonkezdő galaktikus inváziónál, főleg egy ilyennél. Felbukkant bizony egy alattomos, makacs kis hívatlan vendég a citromon, akit nem látunk szívesen. De hogyan bírjuk távozásra, és mi is ez a nyavalya?

Különös ismertetőjelei:

• apró, tűhegynyi világos foltok a levelek színén
• vékony háló
• picike, nyüzsgő lények tömkelege

Igen, kérem szépen – ez takácsatka invázió! A szobában teleltetett növényeknél, mint a citrusfélék vagy akár a leander gyakran előfordul, de nem válogatnak a kis nyavajások. Több száz féle növényt károsítanak szívogatásukkal, mint pl. rózsák, paradicsom, kukorica, burgonya, eper, egyéb dísznövények, zöldségek, gyümölcsök.

Alapvetően a száraz, meleg környezetet kedvelik, így a tavaszi szobai időjárás pont ideális az elszaporodásukhoz.

Mit tegyünk, ha már felütötték a fejüket? Több fegyver is van a kezünkben a fénykardtól a Halálcsillagig, a kérdés, hogy melyikkel szeretnénk élni. Én a fokozatosság híve vagyok, ne lőjünk azonnal ágyúval verébre. Az első és legfontosabb a karantén, előzzük meg a teljes növényállomány megszállását. Lakásban amúgy se használj vegyszert, ezt mindig csak szabad levegőn tedd, első körben próbáljuk eltűntetni manuálisan az állomány nagyját.

A takácsatka nem szereti a nedves környezetet, így a lemosás az első számú fegyver, híg szappanos vizet ajánlok: A szappanos vízzel töröljük át a levelek színét és fonákját, nyelét is – ezt követően le is zuhanyoztathatjuk a növényeket. Sziszifuszi munka, utálom is nagyon, de így van esély a túlélésre, mert a kis mocskok nagyon szaporák, az étvégyuk is elképesztő.

Én többnyire kozmetikai vattákat használok, mert így könnyű felmérni a fertőzöttség állapotát (törlés után látom rajta, mennyi kis pókszabásút töröltem le).

Néhány naponta ismételjük a lemosást, közben spricceljük, párásítsuk a növényt. Ha eljön a várva várt kitelepítés, a probléma elmúlik többnyire, ha nem hagyjuk elhatalmasodni.

Ha a fénykard kevés a klónok ellen, vessük be az X-szárnyút, használjunk bioszereket. Ezek többnyire olaj alapú permetek, amelyek vékony filmréteget vonnak az atkák köré, a levegőt elzárva megfojtják őket. A levelek fonáki részét azonban nem könnyű permetezni, de a Halálcsillagot is leszedték vele, így nem lehetetlen :)

Természetesen kereskedelmi forgalomban több atkaölő szer is kapható, ez számomra a Halálcsillag kategória, de minimum egy Birodalmi romboló. Érdemes a permetezés macerássága miatt felszívódó típust venni, de még egyszer kihangsúlyoznám, ezeket lakásban ne, a szabadban is csak kellő körültekintéssel használjuk!

És az Ezeréves Sólyom.. elegáns, jól hangzik, de nem működik :) telepíthetünk a szakirodalom szerint atkaevő rovarokat is (pl poloskákat) :D

Sajnos óhatatlan, hogy a leggondosabb balkonkertész is előbb vagy utóbb valamilyen kártevővel szembesül, ami megkísérli keresztülhúzni számításait. Számos helyről bukkanhatnak fel ezek a bosszantó lények; tudtunkon kívül új növénnyel vagy virágfölddel mi magunk is haza vihetjük őket, de a szomszéd erkélyről, vagy egy erős fuvallattal is megjelenhetnek nálunk. Vannak olyanok, amelyek ellen beválnak a házi praktikák, de bizony néha sajnos vegyi fegyverekkel kell felvérteznünk magunkat. Vegyük most szemügyre az egyik leggyakoribb, legnépesebb ellenséget, a tetveket:

• Levéltetű

Szárnyas, szárnyatlan, fekete vagy sárga, esetleg zöld. Igen csak népes és változatos nemzetség, ráadásul elég nagy számban is vannak jelen, így velük bizonyára mind találkoztunk már. Átlagosan 1-2 mm nagyságúak, így legalább szemmel könnyebben felfedezhetőek.

Némely fajta specializálódott, így a rózsák vagy leanderek dedikált típussal is rendelkeznek, de vannak kevésbé válogatósak is „szerencsére”. 
Közös pont, hogy táplálkozásuk során egy édeskésnek mondott anyagot választanak ki, amit mézharmatnak nevezünk. Ezt a hangyák előszeretettel fogyasztják, így ha valamely növényünkön lecövekeltek, az okot adhat a gyanúra. A mézharmat cseppeken gombák is megtelepedhetnek, és sötét bevonatot képeznek rajta – ez a korompenész.

Nem szabad halogatnunk a védekezést, roppantmód szaporák is; ha csak szórványosan tapasztaljuk a támadást, vágjuk le a fertőzött növényrészeket. Ha nagyobb a baj, de kisebb a növény, jó megoldás lehet a szappanos vízzel történő levelenkénti lemosás.

Ha permeteznünk kell, egy fertőzött levelet tegyünk zacskóba, alaposan zárjuk le, és kertészetben kérjük ki szakember tanácsát a megfelelő vegyszerről.

• Pajzstetű

Változatosak szintén, ráadásul még specializálódnak is.  3-5 mm méretükkel viszonylag nagyobbak, viszont roppantul szívósak, nehéz megszabadulni tőlük.

Sokszor az az érzetünk támadhat, hogy a növény részét képezik, de ne tévesszenek meg. Az új kinövés vagy pukli a leggyakrabban pajzstetű lesz, hidd el.Nálunk első sorban a kecskerágókat és az orchideákat sanyargatják, de leandereket, dísznövényeket is célba vehetnek. Gyorsan elszaporodnak, így nem szabad késlekedni a védekezéssel.

A legjobb védekezés mindig a megelőzés; alaposan vegyük szemügyre a kiválasztott növényt, mielőtt haza vinnénk. Ha mégis megveti a pajzstetű a lábát, cselekedjünk minél előbb.

Első lépés a karantén! Különítsük el azonnal a fertőzött növényeket. Vastaghúsú levelek esetében szappanos vizes vattával, határozott mozdulattal húzzuk le a tetveket ügyelve arra, hogy ne sértsük meg a felületet, majd egy másik vattával töröljük szárazra. Denaturált szesszel is el lehet végezni a lemosást, de a szappanos víz is jó, ráadásul egy szappan akad is otthon mindig.

Sajnos a vegyszeres permetezés a tetvek viaszos pajzsa miatt kevéssé hatásos, ha növényvédő szert választunk, első sorban a felszívódóak lesznek célravezetőek. Kérjük ki szakember tanácsát az alkalmas szer kapcsán, viszont a permetezést csak nyílt térben végezzük el.