Szuperzöld :) mint az Ötödik elemben. Az uborka szuper zöldség; magas víztartalma miatt is jótékony hatású (a bőrre elsősorban, így a kozmetikai piacon is gyakran visszaköszön) de emellett többek között értékes 5 elemet, C-vitamint, vasat, magnéziumot, foszfort és kalciumot is tartalmaz. Salátaként, nyersen vagy savanyítva fogyasztjuk - személy szerint mi mindenhogyan.

Érdekesség, hogy az uborka tökféle, ráadásul Ázsiából, a Himalája lejtőiről származik, de már az ókori Róma is ismerte, használta. Külön jó hír, hogy cserépben vagy ládában is nagyon szépen fejlődik, így balkonon is termeszhetjük.

Eleinte nem terveztem, hogy idén nevelünk majd, de még tavasz elején Gigi és Dia megajándékozott egy kis palántával sok más egyéb közt (amiket ezúton is nagyon köszönök), így helyet kapott nálunk.
 A magam részéről szeretek előnevelgetni, és az erős, egészséges példányokat ültetem ki, de a palántázás mellett a szabadföldbe vetés is teljesen megfelelő megoldás, kinek melyik a szimpatikusabb. Az uborka első vetési ideje április 20-a után esedékes.

A tökfélékhez méltó módon elképesztően gyorsan nőnek, napról napra figyelhetjük meg a változást. Balkonon nagyobb cserépbe ajánlom ültetni egyesével, mert igencsak helyigényes. Ha mégis ládát választunk, 30 cm tőtávolságra ültessük őket. Föld tekintetében tápanyagokban gazdag, jó vízáteresztő földet használjunk - kisebb mennyiségben a kertészetekben kapható kerti zöldségföld a legjobb.

Hálót, rácsot vagy támasztékot biztosítsunk nekik, mert hamar az ég felé törnek majd erős indáikkal.

Nagyon vízigényesek, öntözzük bőségesen, és napos helyet válasszunk számukra. A szép sárga virágok június elejétől nyílnak, szüretelni június végétől folyamatosan tudunk.
Érdemes a harmadik virág fölött visszacsípni (kb. 30-40 cm magas ekkor) hogy szép bokros legyen, bőségesen virágozzon, és így rengeteg termést hozzon.

Ha kedvet kaptál, de áprilisban lecsúsztál róla, nincs nagy baj. Az uborka gyors növekedése miatt kiváló másodvetésre is, így a letermett ládákba július 20-ig bátran elültetheted a magokat :) 

Még ha „csak” a balkonon kertészkedünk is, június végétől folyamatosan szembesülni fogunk azzal a jelenséggel, hogy a dédelgetett veteményünk leterem. A felszabaduló helyet vétek üresen hagyni, sok olyan növényt találhatunk, amelynek gyorsan fejlődnek, és még kiélvezhetjük az évben a termésüket, ráadásul a száraz kóró vagy az üres láda nem is szép látvány.

Június végével a zöldborsó szüret befejeződött nálam is, így megváltam a növényektől. Miután kiszedtük a szárakat, alaposan fel kell készíteni a talajt a következő jövevényre, hogy továbbra is sikeresen gazdálkodhassunk. Minden növényi maradványt távolítsunk el a földből, és lehetőleg egy kevés új zöldségfölddel töltsük fel a ládánkat, hogy szépen tele legyen megint. Kézi ásóval túrjuk át az egészet jó alaposan, és már készen is vagyunk. 

Sok másodvetésre alkalmas magot kaphatunk a boltokban (például rövid tenyészidejű répa, uborka, őszi káposztafélék, karalábé, karfiol, különböző saláták, a retek, vagy a zöldbab is) de előnevelt palántákkal is dolgozhatunk, amelyek lehetnek sajátok, de boltiak is. Vetni akartam valamit, de végül néhány tépőspenót palántára esett a választásom. Ritkán lehet kapni kertészetben, de pont jókor volt jó helyen, és már tavasszal is játszottam a gondolattal.
A kis spenótok hamar megerősödtek, és jelentem, a klasszikus főzelékes megoldáson kívül rengetegféleképpen felhasználható amellett, hogy nagyon egészséges. A tépőspenót előnye a tapasztalatom szerint az, hogy a klasszikus fajtákhoz képest kevésbé hajlamos a felmagzásra, így sokáig élvezhetjük a friss leveleket (a felmagzott spenót levele sajnos már nem igazán fogyasztható). 

Egy gyors, 10 perces vacsorához 2 főre szedj 15-20 nagyobb levelet. Mosd meg őket alaposan, tépd ki a száraikat, tedd edénybe, majd öntsd nyakon az egészet forrásban lévő vízzel. Fedd le, és tedd félre 3 percig, majd szűrd le. Fogj pár gerezd fokhagymát (én ezt is a ládából húztam ki), aprítsd fel néhány szelet sonkával együtt. 

Pirítsd össze egy nagyobb serpenyőben, kevés olajon a sonkát és a fokhagymát, majd dobd hozzá a spenótot is pár pillanatra. Öntsd fel egy kis doboz főzőtejszínnel, és sózd-borsozd ízlés szerint, 5-6 percig rotyogtasd. Ez alatt főzz tésztát, ami lehet spagetti, penne, fusilli vagy amit szeretsz (200-225 g száraztésztát szoktunk ketten egy evésre lenyomni, ha mást nem eszünk) és ha leszűrted, forgasd bele a tejszínes szószba, és már tálalhatsz is. Mi egy olasz cukkinis-spenótos szarvacska tésztát választottunk, és egy deci proseccoval koccintottunk mellé.