Korábban már hangot adtam a felháborodásomnak, amiért sokan még mindig csak a nagyi szekrényére asszociálnak, ha szóba kerül a levendula. Persze nem győzöm hangsúlyozni, hogy azért javulgat az ázsiója, de még mindig inkább kerüli a fiatalabb generáció, pedig nem csak divat dolog, tényleg jó.

Sokan méltatlanul a levendula szó hallatán csak a nagyi szekrényének az illatára asszociálnak, sőt, még egy gunyoros mosoly is kiül az arcukra. De kérem szépen, ez a növény ennél bizony sokkal, de sokkal többet tud! Bár a vintage stílus elterjedésével a levendula népszerűségi indexe is javult, még messze nem foglalja el az őt megillető helyet a virágok örökranglistáján. 

Én a részemről teljesen odavagyok érte, ezért is érleltem már egy ideje a gondolatot, hogy felhasználom a saját levendula virágaimat az idei szörpgyártáshoz. Bár persze csak módjával és nem is önállóan, mert a családban én vagyok az egyedüli fan, de megpróbáltam egy gyors imázs javító szörpöt készíteni. Minden túlzás nélkül sikerült! Mivel a főzet csak kísérleti jellegű volt, ezért kis adagot készítettem, azt is a romlandó, de tartósítószer mentes megoldással. Szerencsére az eredmény tényleg magáért beszél, sokáig nem fogjuk tárolni :) 

Amire szükséged lesz:
- egy fazék
- üvegek (én csatosat használok) amibe a kész szörp kerül (ennyiből kb. 1,2 l lesz)
- néhány bodzavirág (én 4-et használtam)
- 4 citrom
- 4 szál menta
- kb. 20-22 fej levendula virág (szár nélkül)
- 1 kg cukor
- 1 l víz

Szívem szerint bodzavirágot még tettem volna bele, de sajnos a pici tő még csak ennyit termett :) remélem, jövőre kicsit erősebb és nagyobb lesz, és több finomságot készíthetek belőle. Leszüreteltem tehát a levendulát (igyekeztem olyan virágokat választani, amik még felkeltették a méhek érdeklődését is), a bodzát, és a mentát. Nem vegyszerezünk otthon, így nem mostam meg a hozzávalókat; a víz sajnos kimossa az értékes virágport, emiatt eső után sem célszerű virágot gyűjteni ilyen célokra. 
A cukor negyedét karamellizáltam, majd a megbarnult ragadós masszát felöntöttem a vízzel – amikor feloldódott, hozzákevertem a többi cukrot is, és összeforraltam ismét, majd kikapcsoltam a főzőlapot. Ezután egy citromot alaposan lemostam, majd felvágtam héjastul. Sajnos nem érett még be a termésem maradéka, és biocitomot sem kaptam – maradt az alapos sikamika. A három maradék citrom levét kifacsartam, és a cukorszirupba töltöttem. Belenyomkodtam a daraboltakat is, majd beledobáltam a darabok héjait is. Ezután beleszórtam minden más növényi hozzávalót, és alaposan összekevertem. Fontos, hogy ekkorra már csak langyos legyen a cukorszirup, mert 80 fok fölötti hőmérséklet esetén a levendula színe elveszik! 

Itt teszünk egy kis kitérőt, mert ugye levendula és levendula közt is van különbség, egy azonban fontos: mindegyik fogyasztható, de az ízük közt van bőven eltérés. A két legismertebb az Angol levendula (néhol Franciának is hívják, de nagy a kavarodás nevek terén) a képen balra, és a Spanyol típus a képen jobbra: 

A bal oldali tehát a Tihanyban is termő klasszikus nemesített verzió, ami lágyabb ízű, így akár édességekben is sokszor visszaköszön. Mindenképpen a felhasználás terén ez az elterjedtebb.
A jobb oldali kicsit ősibb eredetű, már az ókorban is ismerték és használták, bár inkább illata miatt. Sajnos kicsit kényesebb és érzékenyebb a fagyra ez a szép bóbitás fajta, ráadásul az íze is kicsit kesernyésebb, így elsősorban sültekhez ajánlják, már ha fogyasztani szeretnénk. Én kb. 50-50%-ban használtam a kettőt a szörpben.

Így, hogy az alapokat már tudjuk, folytathatjuk is a főzöcskét. Nem szeretem teljesen lefedni az érő szörpöt, mert tapasztalatom szerint hamar penészedésnek indul a lőre, így egy lukacsos szűrőt tettem rá, hogy távol tartsam a bogarakat :) naponta 2-3 alkalommal megkeverem, és 3 napig pihentetem. 

Az első 24 óra elteltével már halványlilás színt nyer a keverék, illetve szépen sűrűsödni is kezd. Nem diétás a történet, de amikor kevergetem, a szemrevételezés mellett egy ujjhegynyit mindig meg is szoktam kóstolni. Elképesztően finom :)

Ha győztük kivárni az érési időt, le is palackozhatjuk tiszta, steril üvegekbe. Nincs más dolgunk, mint leszűrni a szirupot, üvegekbe tölteni, és mehet a hűtőbe! (ez a kép borzasztó lett, elnézést kérek érte :D) 

Sajnos ahogyan említettem, ilyen formában nem áll el annyira sokáig -bár nálunk nem jósolok túl hosszú időt neki-, így kisebb mennyiségeket készítsünk akár többször. 
Ha mégis tartósítani szeretnénk a szörpöt, a palackozás után lezárt állapotban egy nagyobb lábasba állítva felfőzhetjük az üvegeket, majd száraz dunsztban hűtsük ki azokat. Ekkor sajnos a szörpünk lilás színe kopni fog, de az élvezeti értékéből semmit sem fog veszíteni :) 

A bodzasszörp készítésnek a szárazdunsztolásoson felül van egy másik, kicsit talán egyszerűbb verziója is. Én szeretem, mert elég gyors, viszont nagyobb mennyiséget  nem érdemes készíteni egyszerre, mert az eltarthatósága (tartósítószerek használata nélkül) korlátozott. Ha elkészült, mindenképpen tartsuk hűtőben és forgassuk át néha, de vállalkozó kedvűek akár jégkocka zacskókban le is fagyaszthatják!

Nézzük, mire lesz szükség:

•  3l-es befőttes üveg a lenti mennyiséghez
•  csatos vagy tekerős üvegek
•  10-15 bodzavirág ízlés szerint
•  2 kg cukor
•  2,8-3 l víz
• 4 fej citrom
•  néhány szár menta (ízlés szerint)
•  5-10 g citromsav

Alaposan mossuk át a befőttes üveget, illetve a csatosakat is, amikben el fogjuk tenni a szörpöt. Főzzük ki, vagy (háztartási) alkohollal fertőtlenítsük, majd öblítsük ki, szárítsuk meg azokat. Tekintettel, hogy nem forrón kerül a szörp az üvegekbe, így dunsztolni (fertőtleníteni) nem fogunk, így nagyobb eséllyel romlik meg a cucc. Legyünk alaposak, megéri!

Melegítsük fel a vizet egy fazékban (én vízforralóval rásegítettem a dologra), öntsük bele a cukrot, adjuk hozzá a citromsavat majd forraljuk össze. Sokan az arányokat tekintve biztosan nem értenek egyet velem, az általánosan elterjedt verzió 1 l vízhez 1 kg cukor, de szerintem így is teljesen élvezhető lesz. Forrástól számítva kevergetés mellett 10 percig rotyogtatom a szirupot, ezt követően félreteszem, hagyom hűlni.

Ha a sziruppal megvagyunk, tegyük a befőttes üvegbe a bodzavirágokat. Én a virágokat nem szoktam megmosni, mert pont a lényeget, az értékes virágport veszítem el, inkább próbáljuk minél érintetlenebb területről szedni. A zöld részeket lecsipkedem, csak a virágokat használom fel.

Mossunk meg a citromokat alaposan (forró víz, kefe lehetőleg, hogy megszabaduljunk a vegyszerektől). Ha megvagyunk, 3-at szeleteljünk vékonyra, egyet vágjunk 4-be. Ennek a levét facsarjuk a bodzára, a szeleteket pedig tegyük az üvegbe a mentával együtt.
Ha langyosra hűlt idő közben a cukorszirup, merőkanállal szedjük át az üvegbe, és keverjük össze az egészet. Annyit kanalazzunk csak, hogy kényelmesen, kilötyögés nélkül tudjuk kevergetni majd az elkövetkezendő napokban.

3-4 napig érleljük, naponta egy vagy két alkalommal keverjük át. Én nem igazán szoktam letakarni, mert azzal is jobb körülményeket biztosítok a penészedésnek, de ha gyakran szellőzteted, akkor végül is le lehet, egy tányér pont ideális.
Ha letelt az idő, csak át kell szűrni a kész szörpöt, és jöhet a palackozás, kóstolás. Próbáld csurig tölteni az üvegeket. Minél kevesebb a levegő, annál jobb. Sokáig nem tartható el így sem, ezért érdemes kisebb mennyiséget csinálni, de azért hűtőben elvan egy darabig. Nálunk mondjuk rohamosan fogy, így esélye sincsen megromlani :)

Vannak dolgok, amelyek mellett egyszerűen nem lehet elmenni, nekem többek közt ilyen a bodza is :) bizony, május végén már veszettül virágzik, így engedjétek meg, hogy egy kis gasztronómiai kirándulást tegyek. Sajnos a teraszon nem nevelek, bár eljátszottam most a gondolattal, de attól tartok, méreteiben túlságosan nagy falat lenne – apósom telkén viszont csak úgy burjánzik, így minden évben meglep egy nagy halom virággal. Évről évre egyre többel :) ez persze felhívás keringőre, szóval veszem is elő a tárolóban lapul ó 5/1-es befőttesüveget, és nekilátunk a szörpgyártásnak.

Ami azt illeti, eddig nem volt kétszer ugyanolyan a "termék", de mindben közös volt, hogy a férjem eleinte mindenkinek büszkén kínálta, majd ha augusztusra már fogytán volt, nagyon szigorúan mérte, és úgy sem jó szívvel :) Idén ismét reformálok egy kicsit. Megfordítom a dolgot; nem a már felfőzött cukorszirupba áztatom a bodzát, hanem vízben áztatok előbb, és a leszűrt lét főzöm majd fel a cukorral. Meglátjuk. Ami biztos, hogy a tartósítószer idén is szitokszó, így szóba sem kerülhet, de az erjedés gátlására kevés citromsavval azért kalkulálok.

Szükséges:
- kb. 18-20 fej bodzavirág
- kb. 4,5 l víz
- kb. 2.2 kg cukor (szabadon választható)
- 10 g citromsav
- 4-5 fej citrom
- 4 szár menta (vagy amennyi kéznél van – ezt a teraszról szedtem :)
- befőttes üveg (én 5/1-est használok)
- csatos üvegek, vagy kimosott, csavaros tetejű borosüvegek

Kb. 5 liter szörpre elegendő a fenti mennyiség, a mi ízlésünk szerint (6:1 arányban hígítjuk vízzel, de ez persze szubjektív).
Alaposan ki kell mosni az üveget minden használat előtt, most sincsen ez másképp. Ha ez megvan, töltsd meg vízzel, tedd félre, majd fogj egy kefét, és ess neki forró vízzel a citromoknak. Igen :) sajnos, ha nem saját fáról téped, akkor szinte bizonyos, hogy csúnya szerekkel kezelték. Érezni fogod egy idő után, hogy már nem ragacsos, akkor jó. Eltart egy darabig, de szerintem megéri! Egyet is elég lemosni tulajdonképpen, a többit megpucohgatod, majd karikázd fel mindet, és mehetnek a vízbe. Most jön a titok …

Nálunk a szörpbe csak a virágok kerülnek, a szár nem – így az íz sokkal tisztább lesz. Stressz levezetésnek is kiváló, de persze ha némi szár is megy bele, nem katasztrófa.

Ha megvagyunk, mehet bele a menta is, amit célszerű kicsit összenyomkodni. Keverjük meg az egészet, és hagyjuk állni 3 napig. Néha átkeverhetjük, persze, de tovább nem érdemes állni hagyni, nehogy erjedni kezdjen.


Ha letelt az idő, szűrjük egy fazékba. A kapott lét alaposan keverjük el a cukorral, majd forraljuk össze lassan, folyamatos keverés mellett (8-10 perc). Ha van időm, akkor a cukor 1/5-ét karamellizálom, és úgy keverem hozzá, de ez alapvetően elhagyható. Ha készen vagyunk, mehet a befőttesbe, vagy esetemben a csatos üvegekbe – és szárazdunsztba kerülnek néhány napra, majd fogyasztható :) (lesz, mert még csak az áztatásnál tartok, de ígérem, hogy a cikk frissülni fog).