Elképesztő mennyiségű orchideát gyűjtöttünk össze az évek alatt, így kénytelen voltam némi fifikára is szert tenni, mert egy idő után a locsolás egy fél napos programmá vált (az áztatós módszer híve vagyok). Első sorban az éppen nem virágzó lepkeorchideák nyári regenerálásához adnék most egy tuti tippet azoknak, akik télen szeretnének sok szép virágban gyönyörködni. 
Sajnos az új lakásunk adottságai (ablakpárkányok hiányában) nem feleltek meg az igényeiknek, így nagyon elsatnyultak. Tavaly nyáron úgy döntöttem, száműzöm a zöld kórókat az erkélyre, egy árnyékos részre. A leander tövében kaptak helyet, ahol minden locsolás alkalmával megspricceltem kicsit azokat is (a leveleket sem kíméltem).
Emellett a természet gondjaira bíztam őket, így bőséggel jutott esővízből is, amiről mind tudjuk: az orchidea egyik legjobb barátja :) Akkor érdemes behozni őket, ha már éjjel 16 fok alá süllyed a hőmérséklet, ezt a hűvöset nem viselik jól. Ilyenkor egy ragacsos anyagot választanak ki, könnyű felismerni – addig viszont csodaszépen feltöltődnek.
A legnagyobb meglepetésemre nyár végén már felfedezhetőek voltak a virágszár hajtások, amik ősz végére csodálatosan virágba borultak: 
Tehát ha lehetőséged van rá, érdemes árnyékos helyre „nyaralni küldeni” kedvenceidet. Ha ez nem működőképes, akkor az is nagyon sokat segít, ha egy-egy meleg zápor alkalmával kipakolod a növényeket, hogy felüdülhessenek egy kis lágy esővízzel: 
Ha ez az út sem járható, gyűjts egy kis esővizet egy nagyobb kaspóba, és 10-20 percre állítsd bele növényed, hogy a kéreg jól megszívhassa magát. Csöpögtesd ki, és az orchideád meghálálja! 
Ázsiában honos a képen látható, orchideával rokonságban álló kócsagvirág. Ősszel felszáradó mocsaras területeket kedvel, napos, de alapvetően hűvösebb környezetben érzi jól magát. Ilyen magoknak is folyamatban van a beszerzése, így hamarosan bővebb beszámolóval érkezem.
