Már áprilisban meg szerettem volna osztani veletek a boldogságomat, hogy milyen csodálatos virágokkal ajándékozott meg idén a cseresznye, de az írás sajnos nem fért bele akkor sehogy sem az időmbe. Egész komoly kis sakura ünnepet tartottunk itthon pedig, de lassan közeledik a szüret, ez is remek apropó lesz a bemutatkozásra.

Ismét beköszönt az ősz, így a tavaszi hagymások mellett a szabadgyökeres gyümölcsfák ültetési ideje is elérkezik szépen lassan (ez utóbbi majd októberben, így ha kedvet kapna valaki, kezdődhet is a tervezés). Mikor is lenne aktuálisabb tehát ilyesmiről beszélnünk, mint most?!

Nem mondhatnám, hogy a legdekoratívabb fánk, de kétség sem fér hozzá, hogy ebben komoly szerepem van, ugyanis ez a kis almafa volt az első :) Rajta gyakoroltuk a metszés fajtáit, és végül elképesztően termékeny lett, de a koronaalakítás hát.. hagy némi kivetnivalót maga után: 

Érdemes elmondanom itt azt is, hogy a legtöbb „balkonfajta” egy törpe alanyra oltott normál típusból áll, ez a miénkkel sincsen másképp. A fácska így nem nő nagyra, de levelei és gyümölcsei egyaránt normálméretűek, a termés pedig zamatos lesz.
A törpe mivoltából a gyökérzet sem lesz óriási – ezért is kiválóak dézsában, cserépben tartásra, csupán a megfelelő minőségű földről, tápanyag utánpótlásról és elegendő mennyiségű vízről kell gondoskodnunk.
Az ilyen típusú oltványok már 3 éves koruktól termőre fordulnak, általában ekkor kerülnek a kertészetek polcaira, de a mezőgazdaságban is egyre terjednek – kordonok mellett nevelik viszonylag nagy egyedsűrűséggel ezeket a kis fákat. Rengeteget tudnék mesélni erről, de maradjunk most inkább a balkonnál :)

Az alma ültetési ideje a letermést követően, ősszel érkezik el október, november környékén. Válasszunk egy szép egészséges példányt, egy nagy és nehéz edényt (amelyből a felesleges víz el tud folyni) illetve szerezzünk némi kerti földet is. A beszerzést követően minél hamarabb ássuk el, nehogy megsérüljenek, vagy kiszáradjanak a vékonyabb gyökerek.
Szuperül bírja a telet, eddig soha semmi problémát nem tapasztaltunk. Ha szerencsénk van, akkor pedig már viszonylag korán, március végén megjelennek a bimbók: 

Az időjárástól függően április elején-közepén kifakadnak, és csodálatosan kivirágzik a fa. Figyeljük meg vásárláskor, hogy a hibridünk önporzó-e. Ha van rá mód, válasszunk ilyet – ha nincs, akkor a gyümölcsterméshez több fát is kell vásárolnunk. A méhek és egyéb rovarok nagyon szorgalmasan a városban is segítségünkre lesznek, hamar felfedezik a fákat. Ha minden jól megy, május elejére a sok kis megtermékenyített virágból apró almák lesznek: 

Hihetetlen erősek a kis vékonyka ágak, sok szép termést fel tudnak nevelni – ettől függetlenül mégis érdemes picit ritkítani rajtuk, hogy nagyméretű, egészséges almákat szüretelhessünk szeptemberben: 

A metszés egy külön tudomány, amit még magam is csak tanulgatok. Ami biztonsággal elmondható, hogy az ágak korának függvénye, mennyi termőrész fejlődik rajtuk – így a szép korona kialakítása mellett a termés mennyisége, minősége is nagyban attól függ, hogy hogyan érzünk rá a dologra. Február-márciusban jön el a művelet ideje, de figyeljünk: nagy fagyban nem szabad, különben megsérülhet a fa. Mivel picike, ezért nem kell drasztikusan megcsonkítani; inkább csak ritkítsunk.

Nem voltam teljesen biztos a dolgomban tavasszal, be kell vallanom. Bár viszonylag későn, május környékén kezd felébredni a füge, a miénk még május közepén is elég csúnyácska volt. Szépen áttelelt, és látszottak is a kis fügerügyek, de levél nem nagyon akart nőni rajta; a végére azért hajrázott egyet, és egészen megemberelte magát. 

Bár nagytermelő fügéből sem leszek, de legalább Ismét szüretelhettem munkám gyümölcséből :) Örömmel jelenthetem be, hogy a naptár augusztusra fordult, így időszerű az első fügeszüret. De honnan tudhatjuk, ha már jó?!

Természetesen vannak árulkodó jelek:
        - a zöld szín csodás lilásba csap át
        - a kemény, gumiszerű tapintású gyümölcs kellemesen megpuhul
        - az eddig katonásan álló szár enged a gravitációnak, meghajlik 
        - könnyen elengedi az ágat, nem kell cibálni
        - a rovarok elkezdenek érdeklődni a növény iránt
        - a gyümölcs az alján egy picit ragacsos lehet
        - belül puha, lédús és piros 

Ha leszüreteltük, a legjobb, ha azonnal el is fogyasztjuk :) reggeli mellé szuper kiegészítő: 

Ha nagyobb mennyiséget takarítunk be, főzhetünk lekvárt, esetleg fűszeres chatney-t is belőle. Kompótként remekül funkcionál, vagy sült húsokhoz is jól passzol. A következő nagyobb szüretre ősz végén kerül majd sor, amikor a már idén hajtott gyümölcsök is fogyaszthatóvá válnak. 
 
A be nem érő zöld fügékből szuper befőtt készíthető, amely egy hideg téli napon egy kis trópusi hangulatot varázsol; de elengedhetetlen party kellék is ezekre a napokra röviditalok kísérőjeként. Szúrd át egy fogpiszkálóval, és mehet is a pohárba a kedvenc italod mellé.

Tipp: ha zöld fügét szüretelsz, csak és kizárólag kesztyűben tedd! A fehér tej, ami leszakítás után a szárból folyik, iszonyatosan irritálja a bőrt, viszket, mint a fene! Felhasználás előtt a kis fügéket mossátok meg alaposan. 

Menjünk csak vissza kicsit az időben.. úgy Ádámig és Éváig :) Sokakban tévesen él az alma képe; mert bizony a tiltott fa gyümölcse nem alma, hanem füge volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az almafa leveléből szoknyát szőhetett volna magának Ádám, mert egymagában vajmi keveset takart volna el a csúnyájából; a füge viszont szép nagy tenyeres-talpas leveleivel már önmagában is elérte a kívánt hatást.  Ha a LEGO sem elég bizonyíték, és komolyabb fejtegetésekbe szeretnénk bocsátkozni, persze az alma azon az éghajlaton nem honos, de nekem az első magyarázat sokkal jobban tetszik. Ami biztos Ádámtól és Évától függetlenül, hogy ősi gyümölcsről beszélünk, amely már az ókori Róma gyakori élelmiszere volt. Jól tartósítható, laktató és finom is. 

Bár nem ez a fajta, de az adriai típus hazánkban is szépen áttelel. Különbség többek közt, hogy a nálunk is termő gyümölcsét sajnos nem lehet aszalni, de frissen, lecukrozva, vagy lekvárként kiváló – és ugye amiből lekvárt lehet főzni, .. :) abból többnyire bort, vagy pálinkát is. Az adriai: 
A füge egészségre gyakorolt jótékony hatása sem elhanyagolható; segíti az emésztést, hűsít, nyugtat és antibakteriális is. Emellett külön jó hír, hogy dézsában is nagyon szépen mutat, jól fejlődik – így komoly kis szoliter fát, vagy inkább bokrot nevelhetünk belőle. Hogyan lássunk neki?

Próbálkozhatunk a szaporítással, ha ismerősünk kertjében burjánzik, de a leggyorsabb módja, ha veszünk egyet. Mi már évek óta nézegetjük, de most jött el az ideje. Nagy edényt válasszunk, mert elég terebélyes a gyökérzete is, földben nem válogatós, egy kevés agyagot meghálál. A dézsás növények esetében amúgy is kulcs tavasztól a folyamatos tápanyag utánpótlás, így ha ennek lelkiismeretesen eleget teszünk, nagy baj nem történhet, és a sima kerti föld, vagy virágföld is megteszi. Vízigényes jószág! 
A füge Dél-Kelet Ázsiából származik, ebből adódóan kevéssé bírja a fagyot, így aki teheti, teleltesse télikertben, de ha erre nincsen megoldás, egy kis talajtakarással, a fal mellé védett helyre telepítéssel is áttelel. Ha mégis cudarabb telünk lenne, előfordulhat, hogy lekókadnak az ágai, de tavasszal szépen ki fognak egyenesedni, nem kell aggódni. 

Tavasszal a hajtásokat védjük a tűző naptól, de a későbbiekben teljesen jól elvan ott is. Nem csípi a huzatos helyeket, így fal mellett, inkább déli fekvésű helyett válasszunk. Ezek az adriai fajták mag nélküli termést hoznak, és nincsen szükségük megtermékenyítésre sem, a gyümölcs egyszerűen kifejlődik a virágból.
Ha szerencsénk van, július végén szüretelhetjük is a fügéinket. Fontos, hogy csak a szép érett gyümölcsöket szedjük le, mert az éretlenek nagyon nem jó ízűek – és nem után érők, így a növényről leszedve már nem is reménykedhetünk. Ha enyhe az ősz, és sokáig tart a jó idő, egy második, vagy akár harmadik termésre is lehet számítani, ami nagyobb eséllyel érik be teraszon vagy erkélyen a védett körülmények közt –bár ezek kisebbek, és nem is annyira finomak már :)

Sokszor panaszkodtam már a boltban kapható, agyonvegyszerezett citromok miatt, ami hatványozottan fontos téma a limonádé szezon kellős közepén. A déli gyümölcsöket sajnos többnyire gombaölő szerekkel (bifenil (E230), orto-fenil-fenol (E231), és nátrium-orto-fenil-fenolát (E232)) kezelik, hogy egyrészről kibírják a szállítást, másrészről tovább szépek maradjanak a boltok polcain. Természetesen elérhető vegyszermentes gyümölcs is, de alaposan utána kell járnunk, és mélyebben a zsebünkbe is kell nyúlni, ha ilyet választunk.

Ezeket a szereket nem könnyű eltávolítani. Több percnyi, forró víz alatt sikálás sem teljesen elegendő, de nagyban hozzájárul egészségünkhöz. A tuti a hámozás, de valljuk be, sokszor ez nem megfelelő megoldás, mert éppen pont a gyümölcs héjára van szükség. Jó megoldás lehet viszont, ha saját citromfát nevelünk. Ebben az esetben pontosan tudni fogjuk, milyen szerekkel kezeljük a saját gyümölcsünket, és valljuk be- még jobban is esik :)

Bár nem olcsóak a kertészetekben kapható fák, de kitartó gondoskodás mellett hamar megtérül a befektetés, ráadásul az egészségünk biztosan megfizethetetlen. Ha ez nem lenne elég indok, egy igazán illatos és dekoratív kedvencre tehetünk szert. Sokáig kerestem az igazit, de nemrég rám kacsintott, és már a balkont díszíti. Fontos a választásnál figyelembe vennünk, hogy a citrom déli növény, (Kelet-Indiából származik, de már időszámításunk előtt a görögök is lecsaptak rá) éghajlatunkon nem viseli el a telet, ezért ha az idő hűvösre fordul, beltéren kell gondoskodnunk róla tovább. Olyat válasszunk, amely mellett kényelmesen elférünk otthonunkban, és nem keseríti meg majd mindennapjainkat.

Csodálatos örökzöld növényről beszélünk, amely egyszerre hozhatja illatos fehéres-rózsaszínes-lilás virágait, de már termést is érlelhet közben. Isteni az illata, egyszerűen nem tudok betelni vele :)

A fák átültetési ideje tavasszal, még az új hajtások fejlesztését megelőzően esedékes (fiatal növényeket évente, idősebbeket 2-3 évente szükséges átültetni). 
Válasszunk kifejezetten citrusfélék nevelésére alkalmas földet. Növényünket szükséges metszeni is; 7 leveles hajtásokból 4 leveles visszametszése az, amely korábban (mandarin fánknál) már bevált. Emellett az idősebb fák átültetésekor célszerű 2-3 cm hosszan a gyökérlabdát is visszavágni.

Nyáron napos, szélvédett helyet kedvel, és a gyakori öntözést igényli, de kerüljük a pangó vizet. Mindenképpen alul lukas cserépbe ültessük, a termőföld alá pedig zúzott téglát, köveket javaslok tenni a jobb vízelvezetés elősegítésére.

A teleltetést kétféle módon végezhetjük: vagy meleg szobában, világos helyet választunk számára – és gyakran öntözzük, vagy 6-8 fokon, száraz és világos helyen mérsékelt öntözés mellett teleltetjük. Az utóbbi volna a kedvezőbb, de nyilván kevesen tudjuk ezt biztosítani növényünk részére, így sokunknak az örök nyár imitálása marad. Sose tegyük a növényt fűtőtest közelébe, valamint fokozottan ügyeljünk a különböző kártevők megjelenésére is. Ha ügyesek vagyunk, szinte folyamatosan szüretelhetünk saját, vegyszermentes citromot.

Szaporítható a citrom magról. Nem árulok el ezzel sem nagy titkot :) Laza szerkezetű, folyamatosan nedves környezetben a magok többsége kicsírázik, de a kelésük időtartama nagyon eltérő, érdemes ezért külön ültetni őket. Ha megerősödtek a kis hajtások, akkor erősebb összetételű citrus földbe ültethetjük őket, és meleg, napos helyre kerülhetnek. 
Az ilyen módon szaporított növények is nagyon szépre nőhetnek, de sajnos nem fognak termőre fordulni. Ehhez 1-2 éves fácskáinknak szakszerű oltásra lesz szüksége, amelyhez célszerű lesz szakember segítségét igénybe venni.