Megosztó a kérdés, de én egyszerű ember vagyok, így epernek fogom nevezni, akkor is, ha szamóca :) mind tudjuk, miről van szó. Piros, édes és isteni! Alig várom, hogy az első szemeket lekapkodjuk, a többit pedig a tikkasztó hőségben egy-egy jéghideg mangó smoothie-ba dobjam. Bár eleinte ellenálltam, mert nem szabad mindent egyszerre akarni, de nem tudtam végül uralkodni magamon. Szombaton egy kertészetben olyan szép folyton termő szamóca palántákat találtunk, hogy nem is volt kérdés, hoztuk őket!

Szerencsénk van, mert az eper imádja a meleget és a napfényt, abból pedig nálunk van bőségesen. Két balkonládába ültettem a töveket, kerti zöldségföld és biotrágyás virágföld keverékét használtam. A meleg és a locsolás mellett fontos a tápanyag dús talaj is, hogy szépen fejlődjenek, és bőséges terméshez juthassunk.

Az ültetésnél oda kell figyelnünk, hogy az epertöveket ne ültessük nagyon mélyre, csak pont annyira, hogy a gyökereik föld alatt legyenek, a törzsük pedig kilátszódjon. Ha túl mélyre tesszük, a növény elpusztulhat, ha nem elég mélyre, akkor kifordul a földből. A szabadföldi verziónál sűrűbben is ültethetünk, elvégre is a termés mellett a látvány is fontos. Klasszikus 60-as ládába simán elfér 4 tő, ha megfelelő minőségű földet használunk. Ha sikerül eltalálnom a távolságot és a mélységet, a tövek végül a ládába kerülnek, majd egy vékony réteg fenyőmulcsot  is szétterítek a felszínen, hogy ez nedvesen tartsa a talajt, illetve megakadályozza a gyomok kinövését. Utálok gazolni :)
Ipari szabadföldi körülmények közt az előkészített, belocsolt talajra fekete fóliát terítenek, majd abba vágnak lyukat a tövek ültetéséhez. Kb ezt a feladatot kellene a mulcsolásomnak is ellátni, nem hiszem, hogy kudarcot vall.

Bár az eper kifejezetten jól megvan benne, nem kell ragaszkodnunk a klasszikus balkonládához - csüngő virágtartóba vagy akár függőleges kertbe, oszlopba is ültethetjük, tökéletesen érzi magát bárhol, ha elég meleg van. A virágok már tavasz elején megjelennek a növényen, ezt követően a termés is hamar beérik. A folyton termő fajtánál késő őszig ismétlődik a körforgás (vannak egyszer termő fajták is, balkonra inkább a folyton termőt, vagy spéci balkonepret vegyük, ha tehetjük).

Szuper hír továbbá, hogy ráadásul télálló is. Takarni persze szükséges a fagy ellen, illetve húzzuk védettebb sarokba. Néha locsoljuk is, mert sokszor a kiszáradás okozza a bajt, nem a hideg. Tavasszal a töveket szedjük ki, ha gyarapodtak, akkor szedjük is szét, de a talaj cseréje mindenképpen szükséges, ha szüretelni szeretnénk.

Az eper az egyik legkorábban érő gyümölcs, tele minden jóval. Ha egyszer szüreteltél a sajátodból, biztos vagyok benne, hogy nem fogsz többé kísértésbe esni a spanyol ízetlen, ám szép formás eperrel, kivárod inkább, míg megterem a sajátod :)

Aki ismer nagyon jól tudja, hogy nem igazán fogyasztok paradicsomot, sőt, ami azt illeti, egyáltalán nem vagyok hajlandó nyersen megenni, de levesben, pörköltben sem tűröm meg. Velem ellentétben viszont a férjem nagyon szereti, Timi barátnőm pedig egyenesen imádja, tehát nem volt apelláta, paradicsom is került a repertoárba.

Annyira persze nem volt a dolog ellenemre, korábban is tartottam paradicsomot, mert amellett, hogy nagyon hálás és termékeny, szerintem nagyon mutatós is, ha tele van terméssel :) Kaphatóak külön balkonra nemesített fajták, ezek alacsonyabb növésű, zömökebb megjelenésű, apróbb termésű paradicsomok, de a fürtös és koktél paradicsomok is teljesen jól tarthatóak cserépben.

Március elejétől saját magunk is keltethetünk magokat bent a lakásban, majd a már megerősödött palántákat májusban kell kiültetnünk, de ha nem szeretnénk a keltetéssel, palánta nevelgetéssel vesződni, jó minőségű, előnevelt palántákat normális áron vásárolhatunk termelőktől, vagy kertészetekben is.

Persze ha szeretsz babrálni mint én, illetve biztosan szeretnéd tudni, hogy a palántádat nem vegyszerezték agyon, hajrá! A metódus egyáltalán nem bonyolult, a shihsito-nál, vagy a konyhakerti előkészületeknél leírtakkal ebben az esetben is teljesen azonos.

Hihetetlen tempóban kelnek ki a magok, és fejlődnek, növekednek a palánták, erre készülj fel :) minden lelkes balkon kertész álmát valóra váltja a paradicsom. A rohamos növekedési tempó miatt azonban azt javaslom, hogy egyesével vesd a magokat, ne kelljen szétültetni később a palántákat. Nekem a már sokszor említett papírpoharas megoldás jött be ebben az esetben is, mert ezekben már a végső helyükre is ültethetőek a növények, a papír pedig lebomlik a talajban, a gyökerek ráadásul már azelőtt is könnyedén áttörik anélkül, hogy megsérülnének. 
Szuper találmány!

A palánták nagyon vízigényesek. Ha kicsit melegebb van, vagy jobban süt a nap, estére hajlamosak lekókadni, így ügyeljünk rá, hogy ne száradjon ki soha teljesen a földjük. Fontos továbbá, hogy felkészítsük valamennyire őket a rájuk váró, kinti zord világra.

Ha szép kint az idő, már március közepétől tegyük őket egy két órára napos, félárnyékos helyre, így majd ha májusra fordul a naptár és végleg kikerülnek, kisebb eséllyel égnek meg a leveleik. Ha már nagyobbacskák, nem baj, ha néha kicsit rájuk is szellőzetünk a lakásban, mert a légmozgás segít, hogy megerősödjön a törzsük.

Ettől függetlenül érdemes már kiültetéskor karózni, mert ha majd megérkezik a bőséges termés, akár egy kis széltől is letörhet a szár, és akkor sajnos minden munkánk hiábavaló volt.

A bőséges termés érdekében az oldalhajtásokat távolítsuk el, a növényt ezzel is a gyümölcs érlelésére sarkalljuk, nem a további növekedésre. Én simán le szoktam csípni ezeket a körmömmel, de természetesen bármilyen erre alkalmas eszköz is használható, a lényeg hogy szedjük le :)

Ha ügyesek voltunk (vagy ha a kertész ügyes volt) május közepén már a virágok is megjelennek a növényeken, és hamarosan csodálhatjuk (vagy aki szereti, eheti) a piros gyümölcsöket!