Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, mi a részünkről rajongunk a minőségi ázsiai konyháért. A férjem gyakran készít mindenféle finomságot wokban, de az utóbbi években a különböző thai levesekkel sem lehet már zavarba hozni:  
Van egy olyan fűszernövény, ami nélkül lehetetlen nekiállni egy igazán autentikus ázsiai fogásnak; ez a sereh. Nem mond így sokat, ugye? Pedig a legtöbben biztosan találkoztatok már vele: 
Angol nevén már biztosan ismerősebb; lemon grass - szép magyarosan pedig úgy hívjuk, hogy illatos citromcirok. Nagyobb bevásárlóközpontokban „frissen” is hozzá lehet jutni, de porított formában is beszerezhető. Kellemes citromos aromájú és illatú fűféle, amely megjelenésében kicsit talán hajaz az újhagymára; Indiában és Ázsiában honos, de az Egyesült Államoktól kezdve Afrikáig termesztik. 
A sereh amellett, hogy kiváló fűszernövény, gyógynövényként is számon tartják. Antibakteriális hatású; penészgombák ellen, vagy akár lábgomba kezelésére is ajánlják, emellett lázcsillapító és hasmenést csökkentő hatást tulajdonítanak neki, sőt, állítólag szúnyogűző is. Szóval csodanövény :)

A legutóbbi nagybevásárláskor is a kosarunkba került, de nagyot nyeltem, amikor az árára pillantottam – elhatároztam, hogy megpróbálom inkább megtermelni itthon, így kicsit jobban utánajártam a dolognak. Szerencsére komoly szakirodalom áll rendelkezésre, a szaporításnak rögtön két lehetséges módszerét írják le. Most mindkettővel megpróbálkozom itthon, és győzzön a jobbik!

1. Gyökereztetés
A módszer lényegesen gyorsabbnak tűnik a másiknál; a növényt egy pohár vízbe kell helyezni, és várni kell, hogy meggyökeresedjen. A leírások szerint ez a folyamat gyorsan beindul, mindössze néhány hetet kell várnunk, majd ültethetjük is. Az enyém 3 napja ázik, de még nem csinált semmit :)  

A növény szereti az állandó nedvességet, a jó tápanyagtartalmat – de a legkevésbé sem fagytűrő; mivel évelő növényről beszélünk, így mindenképpen fagymentes helyen szükséges teleltetni.

Hozzá tartozik a gyökereztetős módszerhez, hogy mivel meg kell vásárolnunk drága pénzért a növényt; így nem biztos, hogy ez a legköltséghatékonyabb megoldás, ráadásul szerintem nem is szaporodik gyorsan. Mi lehet a megoldás? Természetesen a magvetés :

2. Magvetés
   Biztos vagyok benne, hogy lényegesen időigényesebb és kényesebb maga a folyamat, de ha már rászánjuk magunkat, és sikerrel is járunk, biztosan el tudjuk látni a fél családot elegendő citromcirokkal. E-bay által gyorsan jöttek a magok :) Egy elviteles dobozba szórtam el őket, egy vékony földréteggel fedtem, megpermeteztem és lezártam.  

A gyártó leírása szerint a csírázás 21-45 nap.. Ehhez képest ma reggelre kihajtottak.    Lehet, hogy mégis sok lesz?! Nem baj, mert a növény egyébként kiválóan viseli a fagyasztást is. 

Hogy biztosítsam az ideális körülményeket, a végelgyengülésben elhunyt kaméleonunk terráriumában alakítotok ki palántanevelőt, ahol elég meleget, fényt és páratartalmat tudok biztosítani a kis palántáknak a fejlődéshez.

Reményeim szerint május környékére szépen megerősödnek majd, és kiültethetem őket napos, de szélvédett helyre :)

Nem saját képeim forrását Pinterest oldalamon találod: https://www.pinterest.com/BalkonGaz/egzotikusok/

Nagyon szuper érzés, ha az ember növényei szépen díszítik a teraszt, és nap, mint nap lehetőségünk nyílik gyönyörködni a virágokban, különböző termésekben. Lehet valami ennél is jobb? Szerintem lehet; ha a növényeket magunk is szaporítottuk. 
Ezzel persze spórolhatunk is, de a dolog szépsége számomra inkább a kihívásban, magában rejlik. Nem könnyű feladat egy kertészetben vásárolt növény életben tartása sem, de dugványozása vagy magról történő felnevelése talán kicsit nagyobb büszkeséggel tölt el, és jobban a szívünkhöz is nő egy adott növény. Hoztam néhány tippet, hogy mivel is érdemes elsőként kísérletezni, mielőtt valaki komolyabb fába vágná a fejszéjét :)

Árvácska

Ehhez a művelethez mindenképpen kell rendelkeznünk már néhány tő, már virágzó árvácskával. A virágzást követően tavasztól késő őszig) beérik a magház, és egyszer csak kipattan, előbújnak az érett barna magok. Koratavasztól szedhetjük a magokat, és szórhatjuk is el ágyásba, ládába (esetemben leanderek, fák alá aljzatnövénynek mulcsozás helyett). A félárnyékos helyet jobban meghálálják, erős tűző napsütésben sajnos hajlamosak megégni, de egyébként nincsenek komoly igényeik.
Jó tudni, hogy az árvácska kétnyári, így az idén kelő és virágzó tövek jövőre is megörvendeztetnek majd, illetve az elszóródó magok is hamar kisarjadnak. 

Ez a módszer tökéletesen beválik, de ha tudományosabbra vágysz, ajánlom korábbi cikkemet: http://balkongaz.reblog.hu/ketnyari-kedvenc-az-arvacska

Muskátli
Többször is hangsúlyoztam, hogy a muskátli nem tartozik a kedvenceim közé, de mivel hely van, így bekerült a repertoárba. Foghatunk nyár közepétől magokat, amiket januárban meleg környezetben elültethetünk, és palántaként májusban a megerősödött növényeket kiültethetjük:
Persze van megoldás a türelmetleneknek is; tavasszal és ősszel a szárdugványozás tökéletesen működik. 
Futómuskátli esetében a levágott hajtás alsó pár levelét, bimbóit távolítsuk el, és szúrjuk virágföldbe. Félárnyékban tartsuk, ne engedjük kiszáradni – néhány hét alatt meggyökeresedik szépen, és az eredeti növényünkkel azonos jellemzőkkel bíró klónt kapunk.
Álló muskátlinál az eljárás azonos, de levágás után kicsit hagyjuk pihenni a dugványt, 1-2 nap elteltével ültessük csak el. Sokan üvegben gyökereztetik, ez is működőképes.

Leander
A leander szaporításának is több cikket szenteltem már. Magról, illetve szárdugványról is szaporítható; első esetben különböző növényeket kaphatunk, a másodikban a donornövénnyel megegyezőt. A leander virágzás után hosszú magházat hozhat. Ezek télre érnek be, és hasadnak fel, amikor is előtörnek az ejtőernyős magok. Ezeket csíráztassuk egy pohár vízben, majd kétleveles állapotukban óvatosan ültessük el. Néhány év biztosan eltelik az első virágzásig, de kellemes meglepetések érhetnek :) Bővebben csak elszántaknak: http://balkongaz.reblog.hu/madarat-tollarol-leandert-magjarol
Türelmetlenek gyökereztessenek egészséges dugványt, ezek még az adott évben virágba borulhatnak: http://balkongaz.reblog.hu/italiabol-jottem

Varjúháj

Nagyon szimpatikus sziklakerti növény, mert gyakorlatilag teljesen igénytelen. Mindenféle talajban, gyakorlatilag minimális öntözés mellett, tűző napon is csodálatosan fejlődik. Nagyon széles fajtaválasztékú, de tőosztással mind szaporítható. Tavasszal öntözzük meg alaposan, és ássuk ki, válasszuk szét, és ültessük külön a töveket. Nyár végére szépen bebokrosodik :) Persze ha letépünk egy levelet róla, és elfeledkezünk erről, akkor is érhetnek meglepetések. Nem imádnivaló? Valószínűleg szaporasága miatt az egyik legmérsékeltebb árú dísznövény.

És egy kakukktojás, a menta

Nem kifejezetten virágai miatt neveljük, de számos pozitív tulajdonsága van. kiváló szörpökbe és limonádéba, isteni illata felfrissít, de a kártevők és szúnyogok kifejezetten nem kedvelik. Ha tehetném, mindenhová mentát tennék J gyakori metszést igényel, hogy szép bokros maradjon, illetve öntözzük bőségesen. Aljnövényzetnek is kiváló, de nagyon szapora, ilyenkor komoly odafigyelést igényel, ne nyomjon el minden mást maga körül. A menta levágott szár gyökereztetéssel gyorsan, nagy mennyiségben szaporítható:  http://balkongaz.reblog.hu/fuszernoveny-egyszeregy---menta

Szuperzöld :) mint az Ötödik elemben. Az uborka szuper zöldség; magas víztartalma miatt is jótékony hatású (a bőrre elsősorban, így a kozmetikai piacon is gyakran visszaköszön) de emellett többek között értékes 5 elemet, C-vitamint, vasat, magnéziumot, foszfort és kalciumot is tartalmaz. Salátaként, nyersen vagy savanyítva fogyasztjuk - személy szerint mi mindenhogyan.

Érdekesség, hogy az uborka tökféle, ráadásul Ázsiából, a Himalája lejtőiről származik, de már az ókori Róma is ismerte, használta. Külön jó hír, hogy cserépben vagy ládában is nagyon szépen fejlődik, így balkonon is termeszhetjük.

Eleinte nem terveztem, hogy idén nevelünk majd, de még tavasz elején Gigi és Dia megajándékozott egy kis palántával sok más egyéb közt (amiket ezúton is nagyon köszönök), így helyet kapott nálunk.
 A magam részéről szeretek előnevelgetni, és az erős, egészséges példányokat ültetem ki, de a palántázás mellett a szabadföldbe vetés is teljesen megfelelő megoldás, kinek melyik a szimpatikusabb. Az uborka első vetési ideje április 20-a után esedékes.

A tökfélékhez méltó módon elképesztően gyorsan nőnek, napról napra figyelhetjük meg a változást. Balkonon nagyobb cserépbe ajánlom ültetni egyesével, mert igencsak helyigényes. Ha mégis ládát választunk, 30 cm tőtávolságra ültessük őket. Föld tekintetében tápanyagokban gazdag, jó vízáteresztő földet használjunk - kisebb mennyiségben a kertészetekben kapható kerti zöldségföld a legjobb.

Hálót, rácsot vagy támasztékot biztosítsunk nekik, mert hamar az ég felé törnek majd erős indáikkal.

Nagyon vízigényesek, öntözzük bőségesen, és napos helyet válasszunk számukra. A szép sárga virágok június elejétől nyílnak, szüretelni június végétől folyamatosan tudunk.
Érdemes a harmadik virág fölött visszacsípni (kb. 30-40 cm magas ekkor) hogy szép bokros legyen, bőségesen virágozzon, és így rengeteg termést hozzon.

Ha kedvet kaptál, de áprilisban lecsúsztál róla, nincs nagy baj. Az uborka gyors növekedése miatt kiváló másodvetésre is, így a letermett ládákba július 20-ig bátran elültetheted a magokat :) 

Még ha „csak” a balkonon kertészkedünk is, június végétől folyamatosan szembesülni fogunk azzal a jelenséggel, hogy a dédelgetett veteményünk leterem. A felszabaduló helyet vétek üresen hagyni, sok olyan növényt találhatunk, amelynek gyorsan fejlődnek, és még kiélvezhetjük az évben a termésüket, ráadásul a száraz kóró vagy az üres láda nem is szép látvány.

Június végével a zöldborsó szüret befejeződött nálam is, így megváltam a növényektől. Miután kiszedtük a szárakat, alaposan fel kell készíteni a talajt a következő jövevényre, hogy továbbra is sikeresen gazdálkodhassunk. Minden növényi maradványt távolítsunk el a földből, és lehetőleg egy kevés új zöldségfölddel töltsük fel a ládánkat, hogy szépen tele legyen megint. Kézi ásóval túrjuk át az egészet jó alaposan, és már készen is vagyunk. 

Sok másodvetésre alkalmas magot kaphatunk a boltokban (például rövid tenyészidejű répa, uborka, őszi káposztafélék, karalábé, karfiol, különböző saláták, a retek, vagy a zöldbab is) de előnevelt palántákkal is dolgozhatunk, amelyek lehetnek sajátok, de boltiak is. Vetni akartam valamit, de végül néhány tépőspenót palántára esett a választásom. Ritkán lehet kapni kertészetben, de pont jókor volt jó helyen, és már tavasszal is játszottam a gondolattal.
A kis spenótok hamar megerősödtek, és jelentem, a klasszikus főzelékes megoldáson kívül rengetegféleképpen felhasználható amellett, hogy nagyon egészséges. A tépőspenót előnye a tapasztalatom szerint az, hogy a klasszikus fajtákhoz képest kevésbé hajlamos a felmagzásra, így sokáig élvezhetjük a friss leveleket (a felmagzott spenót levele sajnos már nem igazán fogyasztható). 

Egy gyors, 10 perces vacsorához 2 főre szedj 15-20 nagyobb levelet. Mosd meg őket alaposan, tépd ki a száraikat, tedd edénybe, majd öntsd nyakon az egészet forrásban lévő vízzel. Fedd le, és tedd félre 3 percig, majd szűrd le. Fogj pár gerezd fokhagymát (én ezt is a ládából húztam ki), aprítsd fel néhány szelet sonkával együtt. 

Pirítsd össze egy nagyobb serpenyőben, kevés olajon a sonkát és a fokhagymát, majd dobd hozzá a spenótot is pár pillanatra. Öntsd fel egy kis doboz főzőtejszínnel, és sózd-borsozd ízlés szerint, 5-6 percig rotyogtasd. Ez alatt főzz tésztát, ami lehet spagetti, penne, fusilli vagy amit szeretsz (200-225 g száraztésztát szoktunk ketten egy evésre lenyomni, ha mást nem eszünk) és ha leszűrted, forgasd bele a tejszínes szószba, és már tálalhatsz is. Mi egy olasz cukkinis-spenótos szarvacska tésztát választottunk, és egy deci proseccoval koccintottunk mellé.

Izgalmasan hangzik már a neve is, de mi a manóval van dolgunk? A shishito (shishito chili) egy japán paprikaféle. Bevallom, eddig nem volt dolgom (a tányéron kívül) ezzel a fajtával, így kicsit utána kellett néznem a szükségleteinek. Külföldön egyébként felkapott előétel, pirítva mártogatós mellé, de savanyítva is ettem már. Nem csípős kifejezetten, így bárki megkóstolhatja :) A termés hosszúkás, keskeny és lapos, zöld (de piros verziót is találtam a neten). A nevét az oroszlánról kapta, mert a termés csúcsa állítólag hasonlít az oroszlán fejére – japánul shishi az oroszlán, mint megtudtam.   

A magokat ajándékba kaptam Diától és Gigitől, amit nagyon köszönök, ki is próbálom, mit tudnak :) 

Gigi leírása alapján könnyen szaporítható és tartható jószág a shishito, akár lakásban vagy balkonon is próbálkozhatunk vele, így mindenképpen helyet kap nálunk is. A szokásostól eltérően most a magokat tálcán fogom csíráztatni, és csak a csírázó képeseket fokom elültetni. Helytakarékos a megoldás, illetve szépen nyomon lehet követni a történéseket :)

A csíráztatással már általánosban mindenki találkozhatott (lásd a bab példája). A metódus attól nem sokban különbözik, azt leszámítva, hogy nem vattát használok, mert abba könnyen bele tud akadni a gyökérkezdemény, ideálisabb egy jobb minőségű papírtörlő összehajtva. Jobbak törölköző darabot is használhatnak! A csírázáshoz nem árt a magasabb hőmérséklet, így a fűtőtestet fogom bevetni. A fűtési szezon végével már nem kell félnem attól, hogy megfőnek, de mégis valami. Ha kihajtottak a magok, elültethetőek lesznek műanyagba (papírba is lehet, talán még jobb is, de sajnos kifogytam) kerülnek majd, és az erkélyajtó közelébe teszem át őket, mert ekkorra már csökkenteni lehet a hőmérsékleten, de a fény mennyiségét emelni kell. 

Miután szépen fejlődésnek indultak a paprika magok, körülbelül 1,5 hét elteltével eljött az idő az elültetésre. Fogtam egy pohár jó bort, és munkához is láttam. Nem voltam maximalista, tekintve hogy csak kísérletezem, 5-6 tő bőven elég lesz. Végül volt néhány paradicsom és bazsalikom ami nem kelt ki, így ezek helyére, papír kapszniba került a legtöbb shishito csíra, de egy tejfölös dobozt is felhasználtam, ez látható a képen.

A földet permetezővel nedvesítsük be, a csírákat pedig nem túl mélyre kell helyezni, éppen csak annyira, hogy ellepje a föld. Ismét permetezzük. Az elültetést követően szép tempóval növekednek majd a palánták, napról napra megfigyelhető lesz a különbség.

Már áprilistól, ha szép az idő, érdemes lesz a palántáinkat fokozatosan a napsütéshez szoktatni, hogy májusban, amikor minden kikerül a teraszra, ne menjenek tönkre. A különbözú chili félék termesztésének azonban az év bármely szakában hozzáláthatunk, mert a lakásban is tökéletesen érzik magukat :)

A helyzet az, hogy az idő csak úgy repül :) Már ki is kerültek a palánták a teraszra, és szépen virágzásnak is indultak. A különbözú chili félék termesztésének azonban az év bármely szakában hozzáláthatunk, mert egy kis odafigyeléssel a lakásban is tökéletesen érezhetik magukat, de a beporzásról olyankor nekünk szükséges gondoskodni.