Ismét nem a spanyolviaszt találtuk fel, de mindenképpen jó kis gondolatébresztő lehet számodra a következő írás, ha az otthonodat picit szeretnéd feldobni kevéske pénzből. A nappaliba és a gyerekszobába is ezt a megoldást választottuk, bár nem tagadom, a falmatrica gondolatával is eljátszottam, de sajnos nem találtam olyat, ami maradéktalanul megfelelt az elképzeléseimnek – ráadásul csak már rendelkezésre álló festékeket használtam, így 0 azaz 0 Ft plusz költséget jelentett a projekt.

Hogy pontosan miről is van szó? Természetesen mintafestésről :) Gyerekkorom óta szimpatizálok az origamival, különösen a darvakkal és azok szimbolikájával, így nem is volt kérdés, hogy előbb vagy utóbb kiemelt helyre kerülnek az otthonunkban. Réges régen találtam egy szuper enteriőrről készült stock fotót is, amit évekig őrizgettem, de az „új” lakásban adódott is a megvalósításhoz ideális falfelület az étkezőben: 

Vannak olyan minták, mint ez, a kiválasztott darumadaras is, amiket szabadkézzel magam se vállaltam volna, de nem kell azért megijedni, ha nem áldott meg komolyabb kézügyességgel a sors, egy kis fifika és technika ma már egyszerű megoldást jelent. Persze az sem árt, ha az ember irodában dolgozik, így kölcsön tud kérni egy projektort: 

Ha beállítottuk a kívánt méretet és magasságot, nincs más dolgunk mint akkurátusan, vékonyan ceruzával körbe rajzolni a mintákat. Persze az elcsúszó pixelek miatt itt ott kell majd egy kis gondolkodás, de nem bonyolult mutatvány, főleg ha az ember lányának van segítsége :) 

Nagyon gyorsan elkészül a skicc, de persze még most lehet javítgatni rajta. Inkább most, mert majd a festékkel nem lesz olyan egyszerű. Ezek után már csak a felnőtt kifestő van hátra. Sajnos ez már nem megy olyan gyorsan, de a türelem rózsát terem. Ne csapjuk össze, inkább folytassuk máskor, ha meguntuk – elvégre is évekig nézzük majd az eredményt :) 

Íme a kész repülő darvaink: 

És ahogyan már korábban említettem, gyerekszobai dekor gyanánt is jó választás a festés: 

Új év, új élet – szokták mondani, és ez az idei évünkre mindenképpen találónak tűnik :) Február végén (most már ember) gyerekkel bővül a család, így minden, ami eddig volt, megváltozni látszik. Elképesztő mennyiségű új inger ér, rengeteg inspirációt merítettem ebből a különleges belső utazásból, így minden bizonnyal a már megszokott témák mellett sok új is felmerül mostantól. Pont egy ilyen kis babaszobai kézműveskedést hoztam, ami azonban bátran elkészíthető gyerek nélkül is a nappaliba, mintegy kis vidámságot, tavaszt csempészve a lakásba. Nézzük hát Hanna pillangós, tavaszi lámpadíszét: 

El kell árulnom, hogy az ötlet bármennyire is fáj, nem az én fejemből pattant ki. A neten kutakodva akadt meg a szemem egy hasonló megoldáson a  http://heartlandpaper.typepad.com/ oldalon, és azonnal beleszerettem. Persze nem kell pillangóval operálni, lehet csillag, hold, felhő vagy éppen elefánt is :) Mire lesz szükséged?

• Papírminta lyukasztó (esetemben lepkés)
• Színes papírok (én nem túl vastag kartont használtam pink, babarózsaszín és törtfehér)
• Damil
• Ízlés szerint gyöngyök
• Egy kész körkeret, ennek hiányában merevebb drót vagy ha ez sincs, tisztítós vállfa
• Tüll vagy organza a kerethez (én egy levágott függöny alját használtam fel)
• Ragasztópisztoly
• Olló
• Fogó a kerethajlításhoz

Szerencsére a hobbiboltok egyre jobban felszereltek papírvágó fronton, de mi az enyémet végül online, az e-bay-en vettük még karácsony előtt. Persze ha inkább hajtogatnál lepkéket azt is lehet, lelked rajta. Elsőként kivagdostam a lepkéket. 68x2 db-ra lesz szükség, a színekből én vegyesen használtam, fentről lefelé világosodnak. Szerintem vagy fél órán át vagdostam, de egészen elégedett voltam a végére :) bár ekkor még fogalmam sem volt, hogy a neheze még hátra van. 

A koszorú volt a mumusom. Annyira kézenfekvő volt, hogy egy tisztítós vállfából alapot hajlítok, hogy nem is készültem b-tervvel. Hozzáteszem, nyolchónapos terhesen ez izzasztó fizikai munka, de azért csak összejött úgy ahogy: 

Vagdoshatjuk, kötözhetjük a karikára az anyagot. Jelentem, ez eltart egy darabig, ha az egészet be akarjuk fedni. Körülbelül egy centi vastag, 8-10 centi hosszú darabokat vagdostam a már említett „jó lesz az még valamire” függönymaradékból, és a második óra magasságában már nagyon szitkozódtam magamban, de kötöztem tovább. Nem számoltam sajnos, hogy mennyi kellett.. de vegyél bőven, hidd el, a maradék biztosan jó lesz még valamire :)  

Elkészült a koszorú, nincs is más dolog, mint rögzíteni. Damilokkal kötöztem fel a lámpára, de előtte rögzítettem egy-egy damilt a karikában a vízszintes és függőleges átmérőben is, ezek később a függők felkötésékez kellenek majd. A lepkesorok függesztésének mintája: 

Végre jöhet a látványos rész. 17 db, kb. 60 cm hosszú damilra lesz szükség. Minél vékonyabbat érdemes választani, mert így sokkal könnyedebb látványt nyújt majd. Amíg kimérjük és felvagdossuk, helyezzük áram alá a ragasztópisztolyt. Lehet próbálkozni papírragasztóval is, de nekem ez a módszer bevált.
Minden damilra 4 pár pillangót kell ragasztani az egyik végétől kezdve, úgy 8 cm-re egymástól. A két lepke teste közé kerüljön egy pötty ragasztó és a damil. Minél kevesebb ragasztót érdemes használni, mert a lepkék szárnyai úgy mutatnak szépen, ha kicsit majd széthajtjuk őket. Viszonylag sok damilunk marad, de fel is kell majd kötözni a sorokat. Én négyesével-ötösével kötöztem, kellett ennyi változatosság :) és nagyon motiváló is, ahogy folyamatosan szépül a koszorú: 

És a végeredmény: 

Elégedett vagyok :)

Bizonyára sokan tudjátok, hogy a vendéglátás/rendezvényszervezés területén dolgozom. Sorstársaim ennek tudatában pedig pontosan átérzik, hogy mit is jelent ez valójában így az ünnepek közeledtével: mérhetetlen mennyiségű munkát, hihetetlenül kevés szabadidőt. Folyamatos rohanást magunk után az ajándékok beszerzésével, a házimunkával, a lakás feldíszítésével – és még fokozhatnám :) a lényeg, hogy olyan igazi felkészülésre soha nincs idő.

Tavaly történt, hogy egy roppant fárasztó hétvégi etap után, kimerülten hazaérve a lakás csodálatosan feldíszítve várt; a férjem igazán kitett magáért – pedig ő sem kevésbé elfoglalt :) Hihetetlenül jólesett, egy pillanatra el is felejtettem minden nyomorom. De természetesen nem ömlengeni szeretnék, hanem kiemelném a tavalyi dekor egy olyan elemét, ami teljesen saját ötlete volt, és azonnal beleszerettem; íme, a szent grál, a bejárati ajtó csomagolása: 

Hihetetlen, hogy egy kis csomagolópapír és némi masni mennyire fel tudja dobni a lakást! Főleg, ha esetleg a rendelkezésre álló hely sem túl nagy. Bevallom őszintén, annyira tetszett, hogy a masni nélküli papírburkolatot csak nyáron szedtük le, de idén természetesen –már közösen- újradíszítettük. Ha Te is szeretnéd kipróbálni, csak az alábbiakra lesz szükséged:

• csomagolópapír (az ajtó méreteit vedd figyelembe, és a papír mintáját is)
• masni, szalag
• cellux
• olló
• sniccer/szike
• szék, fellépő vagy kislétra (ha Te sem nőttél magasra)

Mi folyamatában mértük, vágtuk a papírt. Sajnos a mintaválasztásnál nem voltunk most nagyon ügyesek, így hosszában nem működött a dolog; keresztbe (3 darabból) jött ki a teljes felületre. Egyszerűbb a tetejéről indulni, de gyakorlatilag mindegy :) 
Ketten könnyebb persze, mert amíg az egyikőtök az érdemi munkát végzi (mint hajtogatás, ragasztás) a másik tudja tartani a papírt, illetve vágni a celluxot. Ebben az esetben én csak a kukta voltam :) Rögzítsd tehát az első csíkot, csomagold be az ajtó tetejét! Ha bejárati ajtóra dolgozol, biztosan találkozol egy kukucskálóval. Ezt óvatosan szikével körbe kell vágni, így a funkciója is megmarad. Fontos, hogy jobb minőségű csomagolópapírt válassz; az nem szakad, és hajtani is könnyebb. 

Jöhet a következő sor. Itt a kilincs és a zár lesz problémás. Egy kis lyukat vágtunk, amin átbújtattuk a kilincset, majd a zárat vágtuk körbe. A legalsóval már nincsen sok baj. A lényeg, hogy ne érjen le a földre a papír, mert nyitás-zárás közben elszakadhat. az idei mű: 

Közeleg az év egyik legmegosztóbb ünnepe; a Halloween. Az amerikai PR sokat lendített (vagy éppen rontott) az ünnep népszerűségén, de bizonyára mindenki ismeri, és meg is van a véleménye róla. Érdekes tény azonban, hogy a tökfaragósdi, a rossz szellemeket elijesztő jelmezek viselése és az egész cécó közel sem amerikai, mint inkább kelta gyökerekkel rendelkező néphagyomány.
Ezúttal ne is nagyon menjünk bele a dolog mélyebb fejtegetésébe, néhány picit rendhagyóbb tökös dekor ötletet hoztam csak úgy, könnyed kikapcsolódás gyanánt (na meg, mert ha kedvet kapsz, még beszerezhető minden ;):

A klasszikus búbkivágós-tartalomkivájós-abbólkrémleveskészítős-majdjólmegfaragós megoldás még mindig talán a legnépszerűbb, és nagyon szórakoztató mesterművek tudnak születni. De mi van akkor, ha nem rajongunk az ijesztő, amorf arcokért? Akkor is van számunkra szuper, tökös megoldás!

#1. Ragasszunk
Ha nem szeretnénk nagyon belezni és trancsírozni, az egyik legkézenfekvőbb és legkevesebb takarítással járó út, ha papírral, flitterekkel, filcanyaggal vagy éppen cupcake papírokkal dekorálunk sütőtököt: 

#2. Festhetünk is
Itt már ezért picit készülni kell, illetve a festés után takarítani, de a faragás, vájás ebben az esetben is elkerülhető. A legegyszerűbb geometriai minták is nagyon mutatósak, minden lakásban szuper őszi hangulat csempészhető. 
Meg is cifrázhatjuk a dolgot foszforeszkáló festékkel, de akár egy kevés táblafestékkel is; 

#3. Török hatású töklámpás
A fenti két metódus nagyon mutatós, de azért a lámpás hangulat (nameg a kivájt belsőből készülő krémleves) hiányozna. De ki mondta, hogy csak faragni lehet ezután? Lukaszthatjuk is (célszerszámmal, vagy csak szöggel és kalapáccsal is) hogy hasonló, törökös hangulatú lámpásokat kapjunk: 

#4. Ki mondta, hogy csalni nem lehet?
Ha nincsen kézügyességed valami sok, vagy csak félsz a gyerek kezébe adni a kést; a süti kiszúrót neked találták ki! Persze azért csak óvatosan: 

#5. Amiről sosem beszélünk…
A meleg lakásban bizony hamar megplöttyed a töklámpás, kidobás előtt pedig igazán amorf formákat is képes felvenni :) a meleg szobába érdemesebb talán valami mással próbálkozni. Ez a fajta sem annyira tartós, de mindenképpen könnyebben kezelhető: vájjunk dísztökből mécsestartót, így ni: 

Bár sokban különböznek a nemzetek, vallások ősz végi szokásai, azok tökéletesen megférnek egymás mellett. Faraghatunk lámpást, gyújthatunk gyertyát, esetleg temetőt látogathatunk – vagy akár az összest gyakoroljuk, esetleg egyiket sem - :) a lényeg, hogy tartsuk tiszteletben egymás döntését.

Képek forrása, további inspiráló ötletekkel: https://www.pinterest.com/BalkonGaz/pumpkin-carving/ 

És tényleg. Bármikor, és bármibe ültethetünk valami szépet, és miért is ne kezdenénk így az újévet? Az alábbi kis összeállítás segítségével szeretném szemléltetni, hogy az, hogy nincsen mibe, nem lehet kifogás. A leglehetetlenebb tárgyak, megunt eszközök segítségével olcsón nagyon jól fel lehet dobni egy párkányt, konyhapultot otthon.

Ha van néhány megunt konyhai cuccod, mint teáscsésze, porcelántál, öreg teáskanna vagy teásdoboz - esetleg merőkanál, máris alkothatsz valami egyedit:  

Nagyon szuper a megunt gyerekjátékoknak is új funkciót találni. Jó cserép lehet egy platós kisautó, megviselt dínó vagy építőelem is:  

Személyes kedvenceim mégis a régi bőröndök, fiókok, csorba lavórok, vagy könyvek:  

Ha pedig a szilveszteri buli után még hegyekben állnak az üvegeid, akkor sem kell kétségbe esni, akár önöntözős cserepet is készíthetsz belőlük: 

Nagyobb hely hiányában szerintem néhány csészényi fűszeres kertet hozok majd létre, ami leváltja a karácsonyi dekort, de citrus magokkal, vagy szívósabb pozsgásokkal is lehet próbálkozni. Fontos, hogy ha nem kaspóként, hanem cserépként használjuk ezeket a különleges tárgyakat, figyelnünk kell az öntözésre, nehogy megfulladjanak növényeink. 

A képek forrásáért, több ötletért látogass el pinterest oldalamra: http://www.pinterest.com/BalkonGaz/plant-in-pots/