Úgy döntöttem, az idei ősz a vidámság jegyében fog telni nálunk. Rengeteget kirándulunk, sarazunk, barkácsolunk és kertészkedünk is – amíg csak lehet. A csodálatos idő egyelőre partner is hozzá, tegnap egy szabad 20 percemben neki is láttam a munkának.
Már hónapok óta kedvet kaptam ehhez a projekthez; Timi barátnőm csodás tündérkosarai (később természetesen ezeket is bemutatom) nekem is meghozták a kedvem, most pedig, hogy a falevelek és termések hullani kezdtek, az alapanyagok mennyisége és változatossága végtelen lehetőséget kínál.
Egy családi kirándulás alkalmával mindent össze tudtam szedni, ami az első saját projektemhez kellett, de egy egész gondolatébresztő sorozatot tervezek indítani. A koncepció az, hogy idén a kókadó őszi virágládákat új virágok helyett/mellett saját készítésű pici tündérbútorokkal dobom fel.
Az én tündéreim házikó híján ugyan még nem költözhetnek be hozzánk, de már egy szuper őszi sütögetést tarthatnak a saját kis tábortüzük körül:
Szeretnél te is valami hasonlót? Amire szükséged lesz:
- kavicsok
- elemes mécses
- gallyak
- egy vastagabb ág kerek darabjai, vagy feldarabolt parafa dugó, esetleg söröskupakok
- ragasztópisztoly
Nem vagyok túl ügyeskezű, de az első pár próbálkozás szerintem egész kis pofás lett.
Lássuk a sámlikat először.
Egy vastagabb ágból metszőollóval kis darabokat vágtam, majd vékony gallyakból ragasztottam rájuk a ragasztópisztolyom segítségével 4-4 lábat. Ezeket utólag metszőollóval meg lehet egyengetni, ha billegnek - elvégre is fő a biztonság. Készítettem erről a műveletről egy kis videót, ami alátámasztja, hogy nem sok kézügyességem van, de legalább videózni se nagyon tudok:
Ha nem találtál vastagabb ágat, vagy nincs kéznél metszőolló, az sem baj. Söröskupakból, de akár feldarabolt parafa dugóból is készülhetnek székecskék:
A tűzrakó egy kicsit egyszerűbb történet; egy régi elemes mécsest használtam alapul. Szerintem hangulatos lesz, ha este felkapcsoljuk, mindenképpen megmutatom majd. Lássuk hogyan készült. Néhány apró kavicsot ragasztottam rá körbe, így:
Ezt követően vékony gallyakat törtem a közepére:
Gyakorlatilag jöhetett is a berendezés. Szeretek ragasztópisztollyal dolgozni, mert az eredmény igen gyors – én pedig picit sem vagyok türelmes típus, amihez most nem társul sok szabadidő sem, így mindenképpen nekem való eszköz. De azért vigyázzatok, forró a ragasztó. Tényleg!