Egy újabb gasztro-kitérőre invitállak Titeket :) Lassan már kékülnek az áfonya bogyók a balkonon (http://balkongaz.reblog.hu/tarts-afonyat-a-balkonon-de-csak-ha-elszant-vagy), így érdemes lesz egy kicsit foglalkoznunk azzal, hogy a nyersen fogyasztás mellett még mire is használhatjuk majd. Részünkről a sajttortára szavazunk - erre is van egy pofonegyszerű receptünk, amelynek alapját Rachel Allen könyvéből (Bake) puskáztam annak idején. Lássuk:

Hozzávalók:

• 75 g olvasztott vaj
• 175 g darált keksz (háztartási, gluténmentes vagy teljes kiőrlésű is kiváló)
• 175 g fekete áfonya (vörössel nekem édes), málna esetleg szeder
• 450 g mascarpone vagy natúr krémsajt
• 150 g porcukor
• 4 tojás
• ízlés szerint (rúdból reszelt) vanília, vagy 1 tk aroma

Lássunk neki:

A tortaforma kibélelése az első.
Garantálom, hogy ez lesz a dolog legnehezebb része. A szétcsatolható típusú kerek formát ajánlom. A forma aljára vágni kell egy nagy korongot sütőpapírból (rajzold körbe, és vágj egy kicsit nagyobbat), az oldalára pedig egy csíkot - majd ezt kell belejátszani a lukba, hogy aztán ha a csattal megszorítjuk, szépen megálljon. Elsőre kicsit nehézkes, de aztán meglesz a rutin :) Ha ezzel megvagyunk, melegítsük elő a sütőt 180 fokra.

Jöhet a torta alapja.
Ha alapból nem darált kekszet választottunk, akkor daráljuk le a kekszet apró szeműre. Olvasszuk meg a vajat, és a  kezünkkel egyszerűen morzsoljuk össze a kekszdarával. Ha szép egyenletes, nyomkodjuk a forma aljába. Tömörítsük minél jobban!

Az első sor gyümölcs következik.
Szórjuk a kekszes talapzatra az áfonyánk (gyümölcsünk) felét. Nem szükséges nagyon pontosnak lennünk, ahogy a sajtos cuccot ráöntjük, úgyis arrébb szaladnak majd.

Keverés!
Bátrak csinálhatják kézzel, én nem vagyok ilyen menő. Tegyünk mindent a keverőtálba (tojásokat, mascarpone-t, cukrot, reszeljük bele a vaníliát) majd keverjük az egészet habosra. Ha megvagyunk, öntsük a formába az egészet.

Utolsó előtti lépés
Kicsit ütögessük meg a forma oldalát, hogy egyenletesen terüljön el a krém, majd a gyümölcs másik felét dobáljuk rá. Le fog süllyedni, de szép pöttyös lesz a teteje :) Középre tegyük a sütőbe, 170-180 fokon kb. 35-40 percig süssük (vagy amíg barna lesz a teteje).

A legfontosabb:
Ez nem egy ad-hoc süti, idővel mindig készülni kell, mert teljesen ki kell hűteni, mielőtt tálalnánk. Az a legjobb, ha áll egy estét a hűtőben, különben sajnos szétfolyik. Bár pohárkrémnek is kiváló, de ha már vesződtünk a béleléssel, legyünk türelmesek :) Kevés házi eperlekvárral szoktam még meglocsolni, isteni :) 

A bodzasszörp készítésnek a szárazdunsztolásoson felül van egy másik, kicsit talán egyszerűbb verziója is. Én szeretem, mert elég gyors, viszont nagyobb mennyiséget  nem érdemes készíteni egyszerre, mert az eltarthatósága (tartósítószerek használata nélkül) korlátozott. Ha elkészült, mindenképpen tartsuk hűtőben és forgassuk át néha, de vállalkozó kedvűek akár jégkocka zacskókban le is fagyaszthatják!

Nézzük, mire lesz szükség:

•  3l-es befőttes üveg a lenti mennyiséghez
•  csatos vagy tekerős üvegek
•  10-15 bodzavirág ízlés szerint
•  2 kg cukor
•  2,8-3 l víz
• 4 fej citrom
•  néhány szár menta (ízlés szerint)
•  5-10 g citromsav

Alaposan mossuk át a befőttes üveget, illetve a csatosakat is, amikben el fogjuk tenni a szörpöt. Főzzük ki, vagy (háztartási) alkohollal fertőtlenítsük, majd öblítsük ki, szárítsuk meg azokat. Tekintettel, hogy nem forrón kerül a szörp az üvegekbe, így dunsztolni (fertőtleníteni) nem fogunk, így nagyobb eséllyel romlik meg a cucc. Legyünk alaposak, megéri!

Melegítsük fel a vizet egy fazékban (én vízforralóval rásegítettem a dologra), öntsük bele a cukrot, adjuk hozzá a citromsavat majd forraljuk össze. Sokan az arányokat tekintve biztosan nem értenek egyet velem, az általánosan elterjedt verzió 1 l vízhez 1 kg cukor, de szerintem így is teljesen élvezhető lesz. Forrástól számítva kevergetés mellett 10 percig rotyogtatom a szirupot, ezt követően félreteszem, hagyom hűlni.

Ha a sziruppal megvagyunk, tegyük a befőttes üvegbe a bodzavirágokat. Én a virágokat nem szoktam megmosni, mert pont a lényeget, az értékes virágport veszítem el, inkább próbáljuk minél érintetlenebb területről szedni. A zöld részeket lecsipkedem, csak a virágokat használom fel.

Mossunk meg a citromokat alaposan (forró víz, kefe lehetőleg, hogy megszabaduljunk a vegyszerektől). Ha megvagyunk, 3-at szeleteljünk vékonyra, egyet vágjunk 4-be. Ennek a levét facsarjuk a bodzára, a szeleteket pedig tegyük az üvegbe a mentával együtt.
Ha langyosra hűlt idő közben a cukorszirup, merőkanállal szedjük át az üvegbe, és keverjük össze az egészet. Annyit kanalazzunk csak, hogy kényelmesen, kilötyögés nélkül tudjuk kevergetni majd az elkövetkezendő napokban.

3-4 napig érleljük, naponta egy vagy két alkalommal keverjük át. Én nem igazán szoktam letakarni, mert azzal is jobb körülményeket biztosítok a penészedésnek, de ha gyakran szellőzteted, akkor végül is le lehet, egy tányér pont ideális.
Ha letelt az idő, csak át kell szűrni a kész szörpöt, és jöhet a palackozás, kóstolás. Próbáld csurig tölteni az üvegeket. Minél kevesebb a levegő, annál jobb. Sokáig nem tartható el így sem, ezért érdemes kisebb mennyiséget csinálni, de azért hűtőben elvan egy darabig. Nálunk mondjuk rohamosan fogy, így esélye sincsen megromlani :)

Vannak dolgok, amelyek mellett egyszerűen nem lehet elmenni, nekem többek közt ilyen a bodza is :) bizony, május végén már veszettül virágzik, így engedjétek meg, hogy egy kis gasztronómiai kirándulást tegyek. Sajnos a teraszon nem nevelek, bár eljátszottam most a gondolattal, de attól tartok, méreteiben túlságosan nagy falat lenne – apósom telkén viszont csak úgy burjánzik, így minden évben meglep egy nagy halom virággal. Évről évre egyre többel :) ez persze felhívás keringőre, szóval veszem is elő a tárolóban lapul ó 5/1-es befőttesüveget, és nekilátunk a szörpgyártásnak.

Ami azt illeti, eddig nem volt kétszer ugyanolyan a "termék", de mindben közös volt, hogy a férjem eleinte mindenkinek büszkén kínálta, majd ha augusztusra már fogytán volt, nagyon szigorúan mérte, és úgy sem jó szívvel :) Idén ismét reformálok egy kicsit. Megfordítom a dolgot; nem a már felfőzött cukorszirupba áztatom a bodzát, hanem vízben áztatok előbb, és a leszűrt lét főzöm majd fel a cukorral. Meglátjuk. Ami biztos, hogy a tartósítószer idén is szitokszó, így szóba sem kerülhet, de az erjedés gátlására kevés citromsavval azért kalkulálok.

Szükséges:
- kb. 18-20 fej bodzavirág
- kb. 4,5 l víz
- kb. 2.2 kg cukor (szabadon választható)
- 10 g citromsav
- 4-5 fej citrom
- 4 szár menta (vagy amennyi kéznél van – ezt a teraszról szedtem :)
- befőttes üveg (én 5/1-est használok)
- csatos üvegek, vagy kimosott, csavaros tetejű borosüvegek

Kb. 5 liter szörpre elegendő a fenti mennyiség, a mi ízlésünk szerint (6:1 arányban hígítjuk vízzel, de ez persze szubjektív).
Alaposan ki kell mosni az üveget minden használat előtt, most sincsen ez másképp. Ha ez megvan, töltsd meg vízzel, tedd félre, majd fogj egy kefét, és ess neki forró vízzel a citromoknak. Igen :) sajnos, ha nem saját fáról téped, akkor szinte bizonyos, hogy csúnya szerekkel kezelték. Érezni fogod egy idő után, hogy már nem ragacsos, akkor jó. Eltart egy darabig, de szerintem megéri! Egyet is elég lemosni tulajdonképpen, a többit megpucohgatod, majd karikázd fel mindet, és mehetnek a vízbe. Most jön a titok …

Nálunk a szörpbe csak a virágok kerülnek, a szár nem – így az íz sokkal tisztább lesz. Stressz levezetésnek is kiváló, de persze ha némi szár is megy bele, nem katasztrófa.

Ha megvagyunk, mehet bele a menta is, amit célszerű kicsit összenyomkodni. Keverjük meg az egészet, és hagyjuk állni 3 napig. Néha átkeverhetjük, persze, de tovább nem érdemes állni hagyni, nehogy erjedni kezdjen.


Ha letelt az idő, szűrjük egy fazékba. A kapott lét alaposan keverjük el a cukorral, majd forraljuk össze lassan, folyamatos keverés mellett (8-10 perc). Ha van időm, akkor a cukor 1/5-ét karamellizálom, és úgy keverem hozzá, de ez alapvetően elhagyható. Ha készen vagyunk, mehet a befőttesbe, vagy esetemben a csatos üvegekbe – és szárazdunsztba kerülnek néhány napra, majd fogyasztható :) (lesz, mert még csak az áztatásnál tartok, de ígérem, hogy a cikk frissülni fog).