30as nő lévén vannak már becsípődéseim, és nem csak a derekamra gondolok. Néha olyan vagyok, mint egy véreb. Ha egy projektre ráharapok, akkor azt bizony nagyon nehezen engedem el, ha egyáltalán elengedem. Na pont így volt a saját sáfrányom termesztésével is, közel két évig tartott, mire az első pár szál fűszeremet kiszáríthattam, de sikerült. Szájzár pápá.

Abszolút klasszikus magyar család vagyunk, a karácsony nekünk is a nagy evésről szól, nem tagadom :) de idén megfogadtuk, hogy egy kicsit jobban szervezzük a dolgokat, előre megbeszéljük, hogy ki mit készítsen, így elkerülve a mérhetetlen mennyiségű kárba vesző ételt.

Úgy alakult, hogy most ránk csak a közönségkedvenc karácsonyi brownie és valamilyen szósz maradt a többiek által vállalt húsok mellé. Nem kellett sokat tanakodni, már nagyon rég tervben volt, hogy igazi, jóféle lilahagyma lekvárt készítsünk, így idő is maradt rá. Mindenkinek ajánlom, még a roppant kritikus nagymamám is elismerően nyilatkozott róla. Gasztroajándék gyanánt is kiváló, mindenesetre rá kell szánni az időt, ezzel számolj. Bár nem igényel folyamatos felügyeletet, de bő két órát biztosan elrotyog.

Amire szükséged lesz:
   - lilahagyma 5-6 fej
   - vöröshagyma 1 fej
   - olivaolaj
   - jóféle vörösbor, 1,5 dl
   - balzsamecet 2,5 evőkanálnyi
   - só
   - bors
   - méz
   - barnacukor
   - kb. 2 dkg vaj
   - kakukkfű (mi kakukkfüves termelői mézet használtunk)

Ha minden megvan, jöhet a sírás. Pucoljuk meg a hagymákat, vágjuk félbe azokat, és hajszálvékonyan szeleteljük fel. Minél vékonyabbak, annál jobb. Vegyünk elő egy nagyobb edényt, mint amit eredetileg gondoltunk, mert bizony komoly halom lesz. Mindenképpen tapadásmenteset válasszunk, amit le lehet fedni.

Löttyintsünk némi olivaolajat az edény aljába és forrósítsuk fel. Durván másfél evőkanálnyi elegendő lesz, majd kotorjuk rá a hagymahegyet. Folyamatos kevergetés mellett (mindenféle fűszer vagy só nélkül) pároljuk üvegesre, de ne pirítsuk meg. Ha jónak ítéljük, vegyük takarékra a lángot, fedjük le és hagyjuk puhulni. Néha azért érdemes megkeverni, nem szabad lepirítani az alját. Ez a művelet kb 45 percet vesz igénybe, és el is bizonytalanodhatsz – de ne vedd feljebb a hőfokot, dolgozik a meleg a fedő alatt szép lassan.

Ha egész borsot használsz, most van idő azt mozsárban megtörni. Mi fekete és zöldbors kombinációt választottunk, de választhatsz bármilyet. Ha viszont csak feketét, és abból is őröltet használsz, bánj vele kicsit visszafogottabban. Kb 1,5-2 teáskanálnyi egész borsot zúztunk durvára, de ez nem szentírás, mindenki ízlés szerint tehet bele. Ha leketyegett a 45 perc, borsozzunk és sózzunk. A só is megosztó kérdés, már ami a mennyiséget illeti, ráadásul típusonként is máshogy kell kalkulálni. Himalája sóval főzünk, 1 teáskanálnyit használtam. Keverjük alaposan össze, és főzzük el a levét, amit kieresztett.

Jöhet a bor. Egy pohár az ételnek, egy a szakácsnak. A balzsamecet ideje is elérkezett, de ezt nem vámoltuk le.. Közepes lángon 35 percig, lefedve rotyoghat. Valahogy a borral hamarabb eltelt az idő. Ki érti?

Lekerülhet a fedő, ismét főzzük el a leve nagyját, majd jöhet a lényeg. Az aranyló méz adja majd meg (ha kihűlt) az egész főzet lekvár állagát, a barnacukor pedig elmélyíti a színét. 2 evőkanál kakukkfüves méz, 2 evőkanál virágméz és 2 evőkanál barnacukor került a fazékba. Folyamatosan keverjük mostmár. sűrűsödik, zárjuk el a tűzhelyet, hagyjuk kicsit hűlni a lekvárt. Keverjük el benne a vajat, majd szedjük csatosüvegbe. Nekem krétázható befőttes volt csak kéznél:

Kihűthetjük dunsztban is, úgy tovább eláll, de ez az adag már másnap elfogyott. Bátran állíthatom, hogy megérte a könnyeket és a kis macerát! A szilveszteri malacsült mellé is szeretettel ajánlom :)

A Jézuska sok szép ajándék mellett néhány különleges tulipánhagymával is meglepett. Igazán személyre szabott ajándék :) de ha már most tavasszal szeretnénk élvezni a pompás virágokat, bizony nem szabad tétlenkedni! Balkonon mély cserépben, szabadföldben, vagy ágysban is pompásan mutatnak.

A tavaszi hagymásokat szeptember végétől december végéig ültethetjük, de a városban az enyhébb időjárás miatt ez még egy picit akár ki is tolódhat. Ha már munkához kelett látnom, összeszedtem a crocusokat, illetve minden maradék virághagymát is. Az ünnepek alatt ezeket az ablakban, majd a pincében szoktattam a zordabb, kinti időjáráshoz.

Ahogyan elteltek az ünnepek, őszintén szólva jól is esett egy kis munka, hogy lemozogjak valamennyit a rengeteg bejgliből, amit felfaltam a napokban. Bár mély kaspóban is nagyon szépen fejlődnek balkonon ezek a növények, ezúttal úgy döntöttem, a nemrégen művelés alá vont tetőágyásba kerül a sok hagyma. Imádom a tulipánokat, tavasszal az asztalra vágott virágként nem is tudok igazán jobbat elképzelni – a cserepes verziót viszont nem szeretem levágni, mert az erkélyajtó elé rakva is szépen mutat. Ha minden jól megy, akkor az eldugott ágyásból viszont nem fogom annyira sajnálni, és a lakásba hozhatom majd őket.
 
Egymástól kb. 8 cm távolságra, 10 cm mélyre kell ültetni a hagymákat; és csoportokban mutatnak a legszebben, ha nem levágásra szánod. A visszavágott zsályák mögé ástam egy kis árkot; szerencsém volt, a föld nem volt átfagyva, sem megdermedve. Bekerültek szépen sorba a hagymák, és már nincs is más dolgom, csak várni a tavaszt :)

Tipp: mivel decemberrel zárul a tavaszi hagymások ültetési ideje, a legtöbb boltban most kedvezményes áron juthattok hozzájuk!

Biztosan találkoztatok már azokkal a részekkel kedvenc sorozatotokban, amikor nosztalgiáznak, visszaemlékeznek a szereplők. Hát, (amivel nem kezdünk mondatot) én rühellem őket :) ennek ellenére mégis egy kis kirándulásra hívlak Titeket, tekintve, hogy most valahogy megint mind aktuális lett valamiért.

Nehéz ennyire szűkítenem a kört, így kizárólag idei projektek közül válogattam. Megjegyzem így sem volt nagyon könnyű dolgom :) viszont jó volt visszagondolni a kezdetekre, ráadásul a befektetett munka kamatostul megtérült, élményben és örömben, persze.

Őszibarack
Tagadnom is hiábavaló lenne, az egyik kedvencem. Mi lehetne ennél őszibb?! Gyönyörű terméseket takarítottunk be a napokban, ráadásul ha kedvet kapnál, mehetsz is a legközelebbi kertészetbe - a szabadgyökeres gyümölcsfák ültetési ideje elérkezett. Előzmény: http://balkongaz.reblog.hu/gyumolcsfat-balkonon-persze---oszibarack 

Szamóca 
Vagy eper, attól függ, hogy botanikus vagy laikus kérdezi. Ami tuti, hogy mind ugyanarra gondolunk. A palánták igazi elültetési ideje augusztus vége, de a szuper időre való tekintettel nyugodtan nekiállhat még a magamfajta városi kiskertész. A vásárolt tíz tőről származó szaporulatom, avagy a saját szamóca óvodám is szépen felgyarapodott, és bár az idei termés sem volt rossz, jövőre már komoly szüretre számítok. Az már csak hab a tortán, hogy még az előbb is volt mit csipegetni! http://balkongaz.reblog.hu/epret-minden-balkonra

Vöröshagyma 
Augusztusra gyönyörűen beérett, már ami maradt ugye, mert tavasztól folyamatosan dézsmáltuk az újhagymát. A fokhagymához hasonlóan a vörös is duggatható akár ősszel is, az eredmény ugyan különbözik picit, de a szisztéma ugyanaz. Ha bővebben szeretnél olvasni a vöröshagymáról, kattints:  http://balkongaz.reblog.hu/voroshagyma-balkonon

Paradicsomok 
Talán az idei év legjobban termői a saját nevelésű paradicsomjaim voltak. Nagyon büszke vagyok rájuk, mert mind magról kelt, és hosszú hetekig jóízű, organikus gyümölcsökkel látta el a családot. Jövőre valószínűleg más fajtákkal is megpróbálkozom majd, a siker szinte garantált :) Ráadásul a kései érőket sem érdemes veszni hagyni. Mindent megtudhatsz itt: http://balkongaz.reblog.hu/cimke/paradicsom

Áfonya 
Ez a projekt mondható talán az idei év legnagyobb sikerének, ráadásul duplán. Kényessége ellenére szépen termett a fekete, a vöröset pedig nemsokára szedni lehet. Ideális dézsás növények gazdag virágzással, nem volt velük semmi baj. http://balkongaz.reblog.hu/tarts-afonyat-a-balkonon-de-csak-ha-elszant-vagy
Másrészről az áfonyás sajttora is aratott, ami bizony pofon egyszerű. A növénnyel magával tavaszig csak a téliesítés lesz a teendőnk, ellenben a sajttorta őszi gyümölcsökkel is elkészíthető :) http://balkongaz.reblog.hu/post-006

Örök kedvencem, szerintem semmilyen ételből nem hagyom ki –ami nem édesség, persze. Már a formája is különleges, így egyáltalán nem zavar, ha egy-egy fej a pulton marad, de amúgy a fokhagymákat egy kis vászonzsákban tartom felakasztva. Jótékony élettani hatásaiba bele sem kezdek, holnap is itt ülnénk :) Dél-Ázsiából ered, ebből következtetni lehet arra, hogy szereti a meleget, de ettől függetlenül túl igényesnek nem mondanám. Elvan napon és árnyékosabb részeken is, kártevők nem nagyon dézsmálják.

Többnyire fokairól (cikkeiről) szaporítjuk duggatással, de vannak magról vethető típusok is. Maradjunk az egyszerűbb, szokványos duggatásnál; erre a műveletre tavasszal és ősszel is sor kerülhet, fajtától függően. Pont most esedékes, ezért is aktuális :) Fontos, hogy egészséges, friss dughagymát használjunk. Egy fejből kb. 8-10 cikk használható, a közepe nem.

Az őszi és tavaszi közt lényeges különbséget tapasztalhatunk. Míg a tavaszi kisebb fejű, kevésbé „fokosodik”, intenzívebb ízű, de jobban eltartható, az őszi nagyobb, szebben kialakulnak a fokai, viszont kevesebb ideig eltartható, magasabb a nedvességtartalma is. Én a tavaszira esküszöm, de pont aktuális a téma, így megér a másik is egy misét, a metódus pedig hasonló.

Sajnos nem találtam igazán jó dughagymának valót, így alakult – de kísérletezés gyanánt tavalyi szép magyar makói fejekről válogattam, amik talán még megindulnak. Fokozottan vigyázzunk a bolti, kínai fajtával, sosem lesz jó :) semmire.

Az őszi duggatás Bálint gazda szerint még az ősszel meggyökeresedik, takarni szükséges, de átvészeli a telet. 8-10 cm tőtávolságot hagyjunk nekik, és lehetőleg mélyebb ládát használjunk. Én picit sűrűbben tettem őket, mert már nyár elején 1-2 friss szár fokhagymával főzni akartam, tehát ritkult az állomány.

A cikkeket egy határozott mozdulattal nyomjuk a földbe, és temessük el - tavaszi munka esetén kb. még egyszer olyan mélyre, mint a cikk maga, ősszel lehet kicsit mélyebbre.  Termést, ha szerencsések vagyunk, augusztusra várhatunk. Akkor jó már, amikor a levelek elsárgulnak, a szár leszárad. Ekkor óvatosan ásóval forgasduk ki a fejeket a földből, és szárítsuk meg azokat a napon. Ügyesebbek összefonhatják a szárakat, koszorúként kis kerti dekor is lehet :) Nekem nem lett ilyen mennyiségem, és fonni sem szeretek – a koszorúkat pedig annyira nem is szeretem, így mindenkire rá van bízva a dolog.

Persze a kész termék nem csak vizuálisan jó, fogyasztása is erősen javallott. Társaságban mondjuk nem csak a vámpírokat riasztja el :) húsok mellé simán a sütőbe szoktuk dobni, isteni az átsült fokhagyma íze. Hmm. Gyors reggeliként néha pirítós mellé fokhagymával tűzdelt, tört borssal ízesített, egészben grillezett camembert sajtot szoktam készíteni a sütőben, a férjem is imádja. Pofon egyszerű, a sajtot egy jénai tetejébe teszem, a megtisztított fokhagymát vékonyra vágom, és beleszúrom a camembertbe. Addig kell sütni, amíg a sajt picit megdagad, illetve a hagymák bebarnulnak. Kiskanállal nekiesünk, és addig esszük, amíg van :)