Szombaton délelőtt egy egészen kellemes, esőmentes pár órában erőt vettem magamon, és nekiláttam többek közt a téliesítés első fázisának. Szörnyű, jön a hideg.. már megint.
Bemelegítésként a tavalyi és idei leander magoncok kaptak kicsit nagyobb cserepet és földet (B-típusú virágföld); de a pincébe telepítés előtt egy alapos élősködő elleni kezelés, lemosó permetezés elővigyázatosságból még hátra van. Az elmúlt hónapokban rendszeresen visszavágtam őket, hogy megerősödjenek kicsit, vastagodjon a törzsük - alapvetően elégedett vagyok az eredménnyel. A képen jobb ö.. A másik jobb :) oldalon az egyéves, felül az idei szaporulat, és egy méh :)
A csodálatos Singer munkaasztalomnál dolgozva (így készült: http://balkongaz.reblog.hu/cimke/singer ) volt időm picit alaposabban körbenézni a szomszédok portáján, és nem lepődtem meg, hogy sokan a mediterrán növényeket már biztonságba helyezték. Én szeretem kivárni ezzel az utolsó pillanatot; kb. -5 fokig nem károsodnak a leanderek. (vannak olyan fajtájúak és méretűek, amelyek -16 fokot is elviselnek – mint nálunk is, a nagyok kénytelenek voltak) de a kicsiket mindenképpen be kell vinni, ha fagyosra fordul az időjárás. Tapasztalataim szerint nem baj, ha megcsípi őket a hideg, annál kevesebb bajunk lesz a kártevőkkel.
Tavaly az akkor még használaton kívüli fürdőszobánkban teleltek, de sajnos nem volt elég hűvös, így megküzdöttem a takácsatkákkal és a tetvekkel, ráadásul a tőzeglegyekkel is. A levelenkénti szappanos átmosás nem jó hétvégi program higgyétek el, ráadásul nem is mindig hatásos. Az érintett növényeim nagyját végül teljesen vissza kellett vágni, így idén sajnos csak néhány tő virágzott, de legalább megmaradtak.
A közhiedelemmel ellentétben kell a fény a növényeknek a vegetatív időszakban is, 2-10 fok mellett, némi locsolással nagyon szépen áttelelnek. A legideálisabb egy szép világos télikert lenne /álmodj, királylány.. :)/, de szerintem sokunknak ilyen nem áll rendelkezésére, így marad a garázs vagy a pince - jobb híján.
Nem árt tehát a betelepítés előtt az alapos tisztítás és a permetező lemosás – amit csak szabadban végezzünk. Persze a hely sem túl nagy a pincében, így némi metszéssel méretre igazíthatjuk őket. Távolítsuk el az elvirágzott szárakat és a felnyúlt hajtásokat is, illetve vágjunk igény szerint innen-onnan. Én mindig azt hittem, hogy az ilyenkor lemetszett ágakon csak két év múlva hajt virág, de idén erre a nagy leanderek rácáfoltak.
Ők ugyan kint telelnek, de az egyiket nagyon megviselte a tél, és talán ki is száradt picit. Nem vagyok rá büszke, tavaszra egy ép levél nem maradt rajta. Vagy éppen levél sem ;) a férjem azonnal száműzte volna joggal, de hogy őszinte legyek, nem kis szenvedés volt felvinni a nyolcadikra, így adtunk neki egy sanszot. Nyárra meghálálta, gyönyörűen virágzik még most is. "Lelkesen" vonszoltuk a folyosón, anyukámmal az élen, akinek köszönjük a két óriást ezúton is:
Míg a mozdíthatók a garázsba kerülnek, a nagyok kint készülnek majd fel a télre. A gyökereket fenyőmulccsal takarjuk be, a lombozatot pedig jól szellőző geotextillel védjük a huzattól. Bízzunk benne, hogy a tavalyi évhez hasonlóan most is túlélnek majd, és bár a bent teleltetettekkel ellentétben később ébrednek, tavasztól ismét mediterrán hangulatot, és kellemes árnyékot adnak majd a teraszon. Ja, és nem utolsó sorban így szépen áttelelnek a töveket díszítő árvácskák is :)