Hogy őszinte legyek, a leghálásabb és egyben a leghasznosabb dolog, amit városban apró helyen is nevelhetünk, az a fűszerkert. Zseniális megoldás, ha „haszonnövényekkel” szeretnénk megtölteni a balkonládát, vagy éppenséggel csak egy picike függőleges kertet tervezünk. Nincsen sok lazább dolog, mint kinyúlni az ablakon, és leszakítani pár levél mentát majd a limonádédba a dobni hetykén. Én legalábbis nagyon élvezem ;) ugyanez a kaján érzés fog el, amikor egy gyors vacsihoz némi oregánóra vagy bazsalikomra van csak szükségünk, én pedig simán csak kiballagok az erkélyre egy ollóval szüretelni. Régóta foglalkoztat a kérdés azonban, hogy valami olyat is nevelgessek magunknak, amitől édesebb lesz a tea, vagy akár az a bizonyos limonádé. Nem olyan nagy a választék, hacsak nem akarunk cukorrépát vagy cukornádat, esetleg kukoricát termeszteni az erkélyen. Én ezeket a lehetőségeket elvetettem, így hamar egyértelművé vált, hogy vadásznom kell egy tő steviát.
De mi is az a stevia? Egy helyes kis növény; természetes édesítőszer, amely napjainkban egyre népszerűbb hazánkban is. Számos készítménye kapható már nem csak bioboltokban, amely cukorbetegek vagy fogyókúrázók részére bizonyára nem is ismeretlen. Jó tulajdonsága, hogy nincs benne szénhidrát, tehát zérókalóriás, nem rontja a fogakat, hőhatásra nem bomlik le, és akár hússzor édesebb az általunk használt cukornál. A kérdés csak az, hogy miért nem jutott ez előbb eszembe? ☺ Nem baj, ahogyan mondani szoktam; ami késik, az jön! Lássuk, hogyan neveljünk otthon, és használjuk fel a steviát!
Azt javaslom, hogy nem üzemi méretek közt első sorban vásárolt palántákkal dolgozzunk. Bár kereskedelmi forgalomban láttam már magokat is, de elég nehezen csíráznak. Nem nagy anyagi befektetés egy palánta, és kertészetek polcain egyre sűrűbben találkozhatunk vele. Ha megvásároltuk a növényt, fontos, hogy jó talajt válasszunk neki. Szereti a kicsit agyagos, de tápanyagban gazdag földet. Ilyet nehéz beszerezni, így tökéletesen megfelel a zöldségek neveléséhez kapható földkeverék is. A növény erős szárait levágva gyökereztethetünk új töveket, amelyek ha hosszúak még a nappalok, egy kis gyökereztető homok vagy egyszerű tőzeg segítségével viszonylag gyorsan, már egy hét alatt megerednek!
Ültetésnél egy mélyebb cserepet válasszunk a növénynek, amelynek az aljában egy ujjnyi vastagon kavicsréteget terítsünk szét, majd erre mehet a föld, és bele a növény. Nem szereti a pangó vizet, így ezzel a vízelvezető réteggel sokat segíthetünk steviánk komfortérzetén. Ha kertbe kerül, első sorban a magas ágyásokba célszerű helyezni a jobb vízelvezetés miatt. Érdemes a tövet takarni fenyőkéreggel vagy akár zöldmulccsal, hogy megelőzzük a kiszáradását és a gazosodást. Folyamatosan tartsuk nedvesen, illetve csipkedjük vissza, hogy szépen bebokrosodjon.
Bár én csak tavasztól nevelgetem a steviámat, így tapasztalatom még nincsen a témában, de a szakirodalom szerint áttelel. Erre mindenképpen vissza fogok térni ☺ Júniustól folyamatosan virágzik októberig.
A lecsipegetett leveleket egyesével frissen is használhatjuk (mint a mentát), de ősszel visszavághatjuk, és ki is száríthatjuk nagyobb mennyiségben. A szár nem valami édes, így csak a leveleket használjuk fel! Szárazon, tiszta üvegben sokáig eláll. A kiszárított leveleket ráadásul kávédarálóban/mozsárban porrá is törhetjük, így egy könnyen felhasználható ZÖLD édesítőport kapunk.