Nehogy azt higgye bárki, hogy nálunk minden ládában répa nő, azért akad néhány klasszikus, szép virág is elvétve. Bár talán a zöldség gyümölcs terén nagyobb már a tapasztalatom, de próbálkozom azért virágokkal is. Imádom például a hortenziát, a gyönyörű, hatalmas virágai és a méregzöld levelei teljesen a hatásuk alá vonnak, de sokáig megfeneklett a nevelés, ahogyan eljött a tél, majd a következő tavasz. Évek óta igyekszem kikísérletezni a tökéletes körülményeket a cserepes hortenzia számára, idén végre úgy tűnik, hogy sikerrel jártam. Érdemes kipróbálni a módszert, ha nem szeretnél több ilyet:  

Vegyük át a kritikus pontokat:

1. Talaj,tápanyag, méret
Talán a legtöbbeknek nem újság, hogy a hortenzia a savanyú talajt kedveli, azon belül is a jó vízáteresztő, enyhén agyagos típusút. Elég erős gyökérnövekedésű növény, ezért ezt nem árt észben tartani, de kertészetekben szinte bármikor hozzáférhető a speciális föld. Emiatt a gyors „föld alatti” növekedés miatt is nehezebb talán cserépben tartani, de nem reménytelen eset. 
Meghálálja a tápanyag utánpótlást, DE! Nem szabad túltolni ezt a fajta gondoskodást. Ha sok a jóból, bazi nagy leveleket növeszt apró virágokkal. Ha frissen ültettük, kb. 6 hétig ne, utána is csak két-három hetente tápoldatozzuk (speciális táppal); télen egyáltalán nem szükséges adni neki. Metszeni lehet, ha nagyon túlnő, de nem igazán kell.

2. Fény
Sok helyen olvashatjuk, hogy a hortenzia a félárnyékot szereti. Én raktam félárnyékba, reggeli és délutáni napra is, de csak akkor maradt meg, ha teljesen árnyékos helyre került, ahol szinte sosem érte közvetlenül napfény. Hihetetlenül gyorsan megég, viszont sötétebb erkélyen, vagy akár nagyobb növények, bútorok védelmező árnyékában szuperül fejlődik (ez a kép még ropogós, 3 perce csináltam). 

3. Öntözés
Sarkalatos az öntözés is; nem szabad hagyni, hogy teljesen kiszáradjon a földje (gyorsan jelez amúgy, ha szomjas, hajlamos komolyan lekókadni egy melegebb nap végén, elég ijesztő látvány). Ezen felül túlöntözni sem célszerű, mert erre is érzékeny, a pangó vízben hamar tönkremennek a gyökerek. :) Nagyobb eső után le kell önteni róla a vizet – de ezen felül nagyon nem kell túlbonyolítani a dolgot.

4. Hőmérséklet, tél
Az extrém melegben tehát biztosan lekókad, a telet viszont cserépben (nálunk) nem bírja kint. Szuper, ugye? Kicsit se macerás. A nyári körülményeket átvettük fent, lássuk a teleltetést: Lehetőség szerint fagymentes pincébe, garázsba vagy tárolóba kerüljön. Próbáltam kint teleltetni többször is, mert ugye a városban erkélyen védettebb, de a siker sajnos nulla volt, lásd a nyitóképet.
Idén a leanderek mellé pakoltuk a tárolóba, vak sötétbe, kb. 6-10 fok lehetett egész télen. Öntözni kéthetente elég volt, pont csak hogy ne száradjon ki. Ahogyan elmúltak a fagyok, már fel is került. Ijesztőnek tűntek a fehér hajtásai:

Az albínó szárak szerencsére a tél végi napsütésben bezöldültek hamar, és szépen a többi is beindult. Csodálatosan hajt, teljesen virágba borult, már karózni kell, hogy elbírja a szár a hatalmas virágokat. Ezen túl mindig így fogom csinálni! 

5. Nyavalyák, általános problémák
Sajnos ebből is akad bőven, rajtunk kívülálló okokból is sok helyen megborulhat a hortenzianevelés. Jönnek a kártevők. Levéltetvek, lisztharmat, takácsatkák, gombás megbetegedések. Növényvédő szerekkel meg lehet próbálni védekezni, de sokszor minden igyekezet ellenére elpusztul a növény, vagy a többi érdekében meg kell válnunk tőle. Fenébe. Ha mégsem a kártevők tesznek keresztbe, akkor a nap és a víz.
Gyakran kifakulnak a virágok; ezt viszonylag könnyű orvosolni. Általában a túlzott napsütés okozza, de a talaj elmeszesedése is lehet ludas. A meszes talaj gátolja tápanyagfelvételt - ha például levélsárgulással is találkozunk, akkor biztosra vehetjük a problémát, de már nagyobb a baj, vashiányra gyanakodjunk először. A talaj ph-javítása a megoldás vaspótlás mellett, de ez már egy másik fejezet lesz ;)

Fontos! A hortenzia gyönyörű, de minden része erősen mérgező. Gyerekeinkre, kisállatainkra, illuminált vendégeinkre fokozottan figyeljünk oda!