Nagyon népszerű kertész körökben ez a kis ibolya féle, ráadásul annyi hibridje van, hogy a szakirodalom sem tudja pontosan összeszámolni. A szivárvány összes színéből, különböző mintázatokból és több méretből is válogathatunk, így gyakorlatilag mindenhová beilleszthető, mindenki ízlésének megfelel.

Ellentétben velem, nagyon jól bírja a hideget, így az egyik legkorábban felbukkanó kerti- vagy balkonnövény az árvácska. Nálunk a leanderek tövében már rég színes virágaiban pompázik, de a kertészetek polcain, vagy a parkokban, körforgalmak közepén is találkozhatunk április első felétől velük. Némelyik fajta eleinte egészen jelentéktelennek tűnik, de bársonyos virágaik nyílásával mégis mosolyt csalnak az arcunkra :)

Vásárolhatunk előnevelt palántákat, ez a gyorsabb megoldás - mert az otthon, magról nevelt példányok első évükben csak leveleket hoznak, a bőséges virágzás csak a második évben várható.
Ha mégis a magról vetés mellett döntünk, akkor június-júliusban, szabadföldbe (cserépbe, balkonládába) ültessük el a magokat. Nem szükséges mélyre ásni őket, éppen hogy csak legyen valami felettük - ilyenkor még őszre kinőnek, szépen meg tudnak gyökeresedni, és következő évben már nyílni is fognak.

Fontos, hogy árnyékos helyen keltessük, és lehetőleg takarjuk is le - a csírázáshoz a sötét nagyon fontos. Ettől eltekintve elég igénytelen kis növény, érdemes adni egy esélyt neki - a tűző nap vagy a félárnyék is tökéletesen megfelelő, viszont a nyári nagy meleg megviselheti, erre vigyázzunk, ha tudunk.

Ha van már árvácskád, és jövőre is szeretnél, érdemes visszaszedni a magjait, majd ezeket ültetni el nyáron. Sokan a szirmok lehullása után, még zölden leszedik és kiszárítják a magházakat, én viszont inkább kivárom, hogy  a természet magától végezze el a munkát. Ebben az esetben mondjuk figyelni kell, mert ha beérik, szétrobban a magház, és kiszóródnak a magok. Mondanom sem kell, hogy általában lekésem :) de amennyi kell, így is megmarad, illetve a leander tövében is lesz utánpótlás.

A visszaszedett magházakból kifejtem a magokat, amelyeket papírba csomagolok. Valami kicsit nedvességtaszító jobban megfelel a célra, a fürdőszoba bútorból visszamaradt IKEA csomagolópapír egy tűzőgéppel tökéletes lesz. Hasznos ezután felcímkézni a papírt, nehogy később véletlenül rossze helyre ültessük.. ez tapasztalat :)

Korábban egy Top5-sorozat bejegyzés keretében írtam arról, hogyan készülnék a húsvétra, ha készülnék. Sajnos most tényleg nem volt sok időm, de elkapott a láz az írást követően, így mégis kerítettem öt percet a felújítási munkák közepedte, és alkottam egy picit. Tényleg csak egy egészen aprót csupa olyan dologból, ami éppen rendelkezésemre állt:

1. Tojás, 1 db
Férjem rántottát evett valamelyik nap, vagy inkább gombás tojást - így csak egy tojás állt rendelkezésemre, kifejezetten a barkácsolásért most nem pazaroltam. Norbi késsel leválasztotta a tojás tetejét, a belső tartalmat felhsználta rendeltetésszerűen, én pedig a héjat alaposan kimostam, majd egy jácint csíráztató üvegre tettem, hogy száradjon.

2. Megtöltöttem a munkadarabot földdel
Gondoltam beleások egy bármilyen zsákba, de csaltam, és egy tojásnyit leemeltem a fokhagymákról - így megspóroltam magamnak pár percet, aminek a nagyját a lepotyogott darabok eltakarítása tette volna ki. Ezt követően permetezővel benedvesítettem.

3. Tanakodtam, mit ültessek bele​
Terveztem korábban venni sziklakerti pozsgásokat, de csak sokkal nagyobbak voltak az áruházban, így kreatívabbnak kellett lennem, és a rendelkezésre álló palántákat vettem sorra. Méret alapján végül egy bazsalikom mellett döntöttem, mert lassan úgyis szét kell ültetnem őket. Alaposan benedvesítettem a talajt, és egyet kiemeltem.

4. Szembesültem a problémával
hogy a tojás nagyon kicsi, és tele raktam földdel. A felét azonnal ki is kellett szednem, hogy jó magasságba kerülhessen a növény, amit óvatosan belehelyeztem, majd apránként feltöltöttem földdel, megnyomkodtam és meglocsoltam. 

5. Mibe rakjam?
Volt még némi moha itthon, ebből vágtam magamnak egy marékkal, majd belekanyarintottam egy szuflé formába, és a közepére illesztettem a tojást. Két darab fakéreggel, és a saját tetejével díszítettem :)

Megosztó a kérdés, de én egyszerű ember vagyok, így epernek fogom nevezni, akkor is, ha szamóca :) mind tudjuk, miről van szó. Piros, édes és isteni! Alig várom, hogy az első szemeket lekapkodjuk, a többit pedig a tikkasztó hőségben egy-egy jéghideg mangó smoothie-ba dobjam. Bár eleinte ellenálltam, mert nem szabad mindent egyszerre akarni, de nem tudtam végül uralkodni magamon. Szombaton egy kertészetben olyan szép folyton termő szamóca palántákat találtunk, hogy nem is volt kérdés, hoztuk őket!

Szerencsénk van, mert az eper imádja a meleget és a napfényt, abból pedig nálunk van bőségesen. Két balkonládába ültettem a töveket, kerti zöldségföld és biotrágyás virágföld keverékét használtam. A meleg és a locsolás mellett fontos a tápanyag dús talaj is, hogy szépen fejlődjenek, és bőséges terméshez juthassunk.

Az ültetésnél oda kell figyelnünk, hogy az epertöveket ne ültessük nagyon mélyre, csak pont annyira, hogy a gyökereik föld alatt legyenek, a törzsük pedig kilátszódjon. Ha túl mélyre tesszük, a növény elpusztulhat, ha nem elég mélyre, akkor kifordul a földből. A szabadföldi verziónál sűrűbben is ültethetünk, elvégre is a termés mellett a látvány is fontos. Klasszikus 60-as ládába simán elfér 4 tő, ha megfelelő minőségű földet használunk. Ha sikerül eltalálnom a távolságot és a mélységet, a tövek végül a ládába kerülnek, majd egy vékony réteg fenyőmulcsot  is szétterítek a felszínen, hogy ez nedvesen tartsa a talajt, illetve megakadályozza a gyomok kinövését. Utálok gazolni :)
Ipari szabadföldi körülmények közt az előkészített, belocsolt talajra fekete fóliát terítenek, majd abba vágnak lyukat a tövek ültetéséhez. Kb ezt a feladatot kellene a mulcsolásomnak is ellátni, nem hiszem, hogy kudarcot vall.

Bár az eper kifejezetten jól megvan benne, nem kell ragaszkodnunk a klasszikus balkonládához - csüngő virágtartóba vagy akár függőleges kertbe, oszlopba is ültethetjük, tökéletesen érzi magát bárhol, ha elég meleg van. A virágok már tavasz elején megjelennek a növényen, ezt követően a termés is hamar beérik. A folyton termő fajtánál késő őszig ismétlődik a körforgás (vannak egyszer termő fajták is, balkonra inkább a folyton termőt, vagy spéci balkonepret vegyük, ha tehetjük).

Szuper hír továbbá, hogy ráadásul télálló is. Takarni persze szükséges a fagy ellen, illetve húzzuk védettebb sarokba. Néha locsoljuk is, mert sokszor a kiszáradás okozza a bajt, nem a hideg. Tavasszal a töveket szedjük ki, ha gyarapodtak, akkor szedjük is szét, de a talaj cseréje mindenképpen szükséges, ha szüretelni szeretnénk.

Az eper az egyik legkorábban érő gyümölcs, tele minden jóval. Ha egyszer szüreteltél a sajátodból, biztos vagyok benne, hogy nem fogsz többé kísértésbe esni a spanyol ízetlen, ám szép formás eperrel, kivárod inkább, míg megterem a sajátod :)

A cukkini nagyon sokoldalú jószág, nyersen salátában, grillezve vagy rántva is fogyasztható. Egy-egy darab mindig van otthon elfekvőben, mert ha nincsen kedvem főzni, vagy csak magamról kell gondoskodnom, nagyon egyszerűen és gyorsan el tudom készíteni. Felkarikázom, kicsit megsózom, kisütöm és csókolom :) Ne is beszéljünk a nyári grillezésekről, ahol mint köret, sokszor mindent visz, így a tények ismeretében nem is volt kérdés; megpróbálkozunk vele.

Mikor jön el a vetés ideje? Áprilisban. Az április 10 egy bűvös dátum, több szempontból is. Ez az év 100. napja, ráadásul az időjárásra való tekintettel ettől a naptól lehet a tökféléket vetni is. Ha kiskerted van, már nyugodtan szabadföldbe is vetheted a patisszon, a cukkini, a sütőtök, uborka vagy a dísztök magjait, ha erkélyed/teraszod van, akkor elő lehet venni a cserepeket vagy balkonládákat.

Első jótanács:
Tekintettel, hogy a tökfélék szinte kivétel nélkül nagyon szapora és termékeny növények, jól meg kell választanunk, hogy milyen fajtát is szeretnénk. Ha kicsi helyünk van, mindenképpen olyan fajtát válasszunk, ami nem fut (a patisszon, cukkini terebélyes kis bokrocska marad, a sütőtök, uborka vagy a dísztök viszont több méteres lesz) különben pillanatok alatt elfoglal mindent, amit csak elér. A futó fajták viszont tökéletesek, mint természetes árnyékolók, térelválasztók. Én a nem túl szép kerítések befuttatására, elfedésére fogom használni ezeket, erre is kiválóan alkalmasak.

Második:
A tökféléket, így a cukkinit is ha nem palántázzuk, próbáljuk lehetőség szerint oda vetni, ahol/amiben majd nevelgetni szeretnénk, ellenkező esetben szinte majd naponta ültethetjük át, nagyon gyorsan nőnek – ráadásul egyre nagyobb eséllyel teszünk kárt a gyökerekben is.

Harmadik:
Mindegyik fajta magja pont olyan, mint a klasszik tökmag. Igazából, ha több típust is elültetünk egyszerre, mindenképpen jelöljük, melyik cserépbe mi került. Én ezt elpuskáztam kicsit, sajnos a terasztúrás munkálatai közben jól össze is keverték nekem a cserepeket a munkások :) így majd biztos érni fognak meglepetések!

Nem szaporítom tovább a szót, térjünk a lényegre; mostmár tényleg ültessünk cukkinit.
Aki tutira akar menni, márciusban palántázásba foghat, a teendősorozat a szokásos, lásd mondjuk shishito. Én most úgy ítéltem meg, hogy elég meleg van, a naturista utat választottam, egyenesen kint, cserepekbe vetettem. Tápanyag dús kerti zöldségföldbe, 2 cm mélyre kerültek a magok, és nagyon hamar, már körülbelül 1,5 hét alatt növekedésnek is indultak a kis növények.
Fontos, hogy tápanyagban gazdag földet használjunk, ültetés előtt egy kis marhatrágyával bátran fel lehet turbózni a földet, ha jobb eredményt szeretnénk elérni. A cukkini szép nagy bokorrá fog fejlődni hamar, így nagyobb cserepet válasszunk, ha lehet, és egyesével ültessük. Ha minden jól megy, nyár közepén már szüretelhetünk is :)

Aki ismer nagyon jól tudja, hogy nem igazán fogyasztok paradicsomot, sőt, ami azt illeti, egyáltalán nem vagyok hajlandó nyersen megenni, de levesben, pörköltben sem tűröm meg. Velem ellentétben viszont a férjem nagyon szereti, Timi barátnőm pedig egyenesen imádja, tehát nem volt apelláta, paradicsom is került a repertoárba.

Annyira persze nem volt a dolog ellenemre, korábban is tartottam paradicsomot, mert amellett, hogy nagyon hálás és termékeny, szerintem nagyon mutatós is, ha tele van terméssel :) Kaphatóak külön balkonra nemesített fajták, ezek alacsonyabb növésű, zömökebb megjelenésű, apróbb termésű paradicsomok, de a fürtös és koktél paradicsomok is teljesen jól tarthatóak cserépben.

Március elejétől saját magunk is keltethetünk magokat bent a lakásban, majd a már megerősödött palántákat májusban kell kiültetnünk, de ha nem szeretnénk a keltetéssel, palánta nevelgetéssel vesződni, jó minőségű, előnevelt palántákat normális áron vásárolhatunk termelőktől, vagy kertészetekben is.

Persze ha szeretsz babrálni mint én, illetve biztosan szeretnéd tudni, hogy a palántádat nem vegyszerezték agyon, hajrá! A metódus egyáltalán nem bonyolult, a shihsito-nál, vagy a konyhakerti előkészületeknél leírtakkal ebben az esetben is teljesen azonos.

Hihetetlen tempóban kelnek ki a magok, és fejlődnek, növekednek a palánták, erre készülj fel :) minden lelkes balkon kertész álmát valóra váltja a paradicsom. A rohamos növekedési tempó miatt azonban azt javaslom, hogy egyesével vesd a magokat, ne kelljen szétültetni később a palántákat. Nekem a már sokszor említett papírpoharas megoldás jött be ebben az esetben is, mert ezekben már a végső helyükre is ültethetőek a növények, a papír pedig lebomlik a talajban, a gyökerek ráadásul már azelőtt is könnyedén áttörik anélkül, hogy megsérülnének. 
Szuper találmány!

A palánták nagyon vízigényesek. Ha kicsit melegebb van, vagy jobban süt a nap, estére hajlamosak lekókadni, így ügyeljünk rá, hogy ne száradjon ki soha teljesen a földjük. Fontos továbbá, hogy felkészítsük valamennyire őket a rájuk váró, kinti zord világra.

Ha szép kint az idő, már március közepétől tegyük őket egy két órára napos, félárnyékos helyre, így majd ha májusra fordul a naptár és végleg kikerülnek, kisebb eséllyel égnek meg a leveleik. Ha már nagyobbacskák, nem baj, ha néha kicsit rájuk is szellőzetünk a lakásban, mert a légmozgás segít, hogy megerősödjön a törzsük.

Ettől függetlenül érdemes már kiültetéskor karózni, mert ha majd megérkezik a bőséges termés, akár egy kis széltől is letörhet a szár, és akkor sajnos minden munkánk hiábavaló volt.

A bőséges termés érdekében az oldalhajtásokat távolítsuk el, a növényt ezzel is a gyümölcs érlelésére sarkalljuk, nem a további növekedésre. Én simán le szoktam csípni ezeket a körmömmel, de természetesen bármilyen erre alkalmas eszköz is használható, a lényeg hogy szedjük le :)

Ha ügyesek voltunk (vagy ha a kertész ügyes volt) május közepén már a virágok is megjelennek a növényeken, és hamarosan csodálhatjuk (vagy aki szereti, eheti) a piros gyümölcsöket!