Már-már gyermekien rajongok a rusztikus hangulatú erkélyekért, ezt már többször kifejtettem, így a fejembe vettem, hogy egy kis sarokban, ha a fene fenét eszik is, kialakítok magunknak is egyet. Ráadásul ebben a hőségben az életet adó árnyékon kívül kevés dologra van igazán szükség a teraszon :) Nincs könnyű dolgom, mert elég nagyok a terek, ráadásul funkciójukat tekintve is elkülönülnek, így nehéz lesz beilleszteni a kis békeszigetemet.

A curbly.com képén is egyértelmű, hogy hangulathoz nélkülözhetetlen a burjánzó susnya, amire árnyékolás szempontjából is hatalmas szükségünk lenne, ráadásul, ha minden jól megy, és végre ismét megszűnik a budai panorámánk (tehát visszaépül a fal a szomszéd felé) nem fog ártani az elé sem némi szín. Úgy döntöttünk, a jövendőbeli felnőtt pihenő (alias wellness) részbe kerül majd a zöldes sarok, ami terveink szerint egyszer a homlokzatból kiálló, nem túl szép de haszontalan betonrácsra fut majd fel. Egyszer :)

Számba vettem a futónövényeket, és hosszas mérlegelés után - bizonyára most többen (főként a kertesek) a szívükhöz kapnak majd, és fel is sikoltanak – a trombitafolyondárt választottam. Ezt a kétes hírű kúszónövényt szeretném ezúttal a figyelmetekbe ajánlani.
Bizonyára találkozott már vele mindenki, egy júniustól szeptemberig bőségesen virágzó, dekoratív, de nagyon agresszíven növekedő és területet foglaló kúszónövényről beszélünk. Ennek a féktelen burjánzásnak köszönheti rossz hírét, gyakorlatilag szinte lehetetlen teljesen megszabadulni tőle. Ergo a türelmetleneknek, mint én, pont tökéletes :)

A növény virágai jellegzetes trombita alakúak, sárgától a narancssárgán át egészen a bordóig mindenféle színárnyalatban pompázhatnak. Nem túl igényes a talaj összetételére, de dézsában ügyelnünk kell a megfelelő tápanyag utánpótlásra. Viszonylag ellenálló a betegségekkel szemben is, de ha legyengül, úgy elmarad a virágzás, és megjelenhetnek rajta a tetvek. Tápláljuk megfelelően, meg fogja hálálni. Ezen felül fényigényes, mindenképpen napos helyre tegyük. A nagyobb példányok elég jól bírják a szárazságot is, tehát mindent összevetve egy nagyon szívós jószág, de ne hagyjuk túlzottan elkanászodni. 
Ahogyan már utaltam rá, a trombitafolyondár eszeveszett tempóban nő, így mindig legyen kéznél a metszőollónk – ne sajnáljuk, a megfelelő metszés is virágzásra serkenti majd. 

Jó szívvel agresszív terjeszkedése miatt magam is csak dézsába ajánlom, kertben bizony roppant szemtelen, pillanatok alatt a garázsban, pincében, sőt, a szomszéd házfalán is felbukkan. Kúszó növény, így támasztékra szüksége lesz a feljutásban, erre mindenképpen figyeljünk :)

Fontos tudni mindenkinek, hogy ez a növény is mérgező, így fokozottan ügyelnünk kell rá, hogy kisgyerekek (vagy nagyobbak) véletlenül se fogyasszák el a részeiket. Különösen figyeljünk a tájékozott kamaszokra, mert a trombitafolyondár virága köztudottan hallucinogén anyagokat tartalmaz, de emellett nagyon erős rosszullétet is okoz, így nem érdemes kísérletezni vele.