Reggel óta Petőfi klasszikusa jár a fejemben, annyira időszerű most. Bizony kettőt pislogtunk, és elszaladt a szeptember! :) Bár még nyílnak a virágok, a nyárfáim is zöldellnek az ablak előtt; ráadásul a hajam is őszbe vegyül már – az elkövetkező hetek, hónapok mégsem az elmúlásról szólnak majd; éppen ellenkezőleg! ;)

Ilyenkor már a konyhakertben kevesebb a teendő, egyre ritkábban kell locsolni is, így az ilyen csodálatos napokon hódolhatunk a gyönyörű őszi színeknek és illatoknak is egy kicsit. Kényeztessük a lelkünket, most érdemes ősszel virágzó évelőket ültetnünk, vagy előpakolni ezeket a ládákat. De mit is érdemes ilyenkor?

#1.  Klasszikus, a krizantém 
Ha nem bánunk vele kegyetlenül, évről évre megörvendeztet minket szép virágaival, méregzöld leveleivel; a legtöbb kertészeti boltban ráadásul most nagyon kedvező áron juthatunk hozzájuk! A krizantém ápolása nem ördöngösség, itt olvashatsz többet róla: http://balkongaz.reblog.hu/ezerarcu-krizantem

#2. Varjúháj 
Évelő, igénytelen, szinte kipusztíthatatlan. Imádom! A nyár nagy részében csak egy pofás zöld bokor, de ilyenkor :) a varjúháj, vagy saláta, – ahogyan sokan csúfolják- bebizonyítja, hogy méltán van helye mindenhol, még egy városi erkélyen is. Nálam mindenképpen! A varjúháj gondozásáról sok szót ejteni szinte fölösleges, de itt olvashatsz róla: http://balkongaz.reblog.hu/vilag-salatai-egyesuljetek

#3. Árvácska, a Jolly Joker 
A közhiedelemmel ellentétben nem csak tavasszal és nyáron, hanem ilyenkor ősszel is érdemes árvácskát ültetni. Rengeteg színváltozatot találhatunk, így igazi színes kavalkádot varázsolhatunk magunk köré. Bővebben az árvácska gondozása kapcsán: http://balkongaz.reblog.hu/cimke/%C3%A1rv%C3%A1cska

#4. Calluna/Csarab VS. Erica gracilis
Sokaknak az "Erika" ugyanazt jelenti, vagyis mindkettőt, másoknak pedig nem :) Én az utóbbiak közé tartozom, de be kell ismerni, roppantul hasonlítanak, és lehet, hogy a köznyelv tudja jól. Mindegy. A legnagyobb különbség, hogy az előbbi évelő, míg a másik nem. A Calluna vulgaris (Közönséges Csarab) egy helyes kis cserje, amely évelő, sok törődést nem igényel: 
Az Erica gracilis (Vékony Hanga) egy puhább tapintású, kecsesebb egynyári, amely az első decemberi fagyokig bontja harangszerű virágait: 

#5. Sziklakerti évelők 
Roppant hálás feladat egy lapos, de széles edénybe mindenféle pozsgást, sziklakertit elültetni. Megjelenésük, színük nagyon eltérő, így garantáltan egy egész évben, tehát ősszel is szemet gyönyörködtető kompozíciót alakíthatunk ki.

+1. Hagymások 
Ha tavasszal szeretnél sok szép tulipánt, jácintot vagy nárciszt; esetleg hóvirágot vagy crocust – itt az idő! Földbe azokkal a hagymákkal :) nem kell várni decemberig, hogy kockára fagyjon a föld, bár úgy is nagyon érdekes: http://balkongaz.reblog.hu/decemberben-ultetni 

A szeptember minden szempontból a bőség hónapja. Ha ügyesek voltunk, egyrészről sokféle termést arathatunk le; ami pedig másrészről bőségesen ellát további munkával is, mert a nagyját valahogyan fel kell dolgozni, mégse menjen már pocsékba. 
A bazsalikommal minden bizonnyal jól bántam egész évben, mert egész komoly kis bokrok növekedtek a magokból, amiket elvetettem. Erősen látszik már rajtuk az ősz, így nem sok időm maradt a betakarításra: 
Némelyik szár úgy megerősödött, hogy már kisollóra volt szükségem a szürethez. De mit lehet kezdeni ennyi bazsalikommal? :) régi vágyam teljesült; házi pesto-t készítettünk belőle, mindenkinek szeretettel ajánlom a sok vegyszeres bolti helyett: 

A pesto (ejtsd: pesztó) egy szuper olasz szósz, amelynek nagyon sok fajtáját kóstolhattam már, de talán a legelterjedtebb a genovai receptúra. Nagyon rákattantam mostanában, első sorban tésztaételekhez alapszószként fogyasztjuk (kevés grillezett cukkini és csirkemell társaságában). A genovai pesto bazsalikom alapú, 7 fő összetevőre lesz szükséged, ha el szeretnéd készíteni:

• bazsalikom levél (45-50 g)
• fokhagyma (2-4 gerezd, ízlés szerint)
• pirított fenyőmag vagy mandula (egy kisebb marék)
• extra szűz olíva olaj (kb. 1 dl)
• őrölt parmezán (8 evőkanál)
• só (ízlés szerint)
• bors (ízlés szerint)

Az összetevők mennyisége a rendelkezésre álló bazsalikom mennyiségéből adódott. A fentiek kb. 600-750g tésztához, 4-5 főre bőségesek. De lássuk, hogyan is készült; garantálom, nem lesz bonyolult!

A bazsalikomot mindenekelőtt leszüreteltem, az egészséges leveleket leszedegettem. Alapos mosás és szárítás következik ezután. Használhatunk papírtörlőt, vagy saláta centrifugát is: 

Jöhet a légyeg, a pépesítés, őrlés. Ez gyakorlatilag az egész recept kulcsa – olyannyira, hogy az elnevezés is az olasz „összezúzni”, vagyis „pestare” szóból ered. Az eredeti recept szerint mozsarat illik használni. :) lustábbaknak, mint én a botmixer vagy aprítógép is tökéletes lesz. Elsőként a bazsalikomot aprítsuk össze a fokhagymákkal, majd jöhet az olajos mag (esetemben mandula). A fokhagyma csodálatos, szintén a saját portánkról való, ezért nem is spóroltam vele. 

Ha pépes állagú lett a termék, lapátoljuk rá a parmezánt. Lehet peccorino-t, grana paddano-t egyaránt használni, de akár vegyesen is, kinek melyik a szimpatikusabb. Reszelhetjük, de akár előre morzsolt változatot is választhatunk. Keverjük össze a masszát. Egy folyadékért igencsak kiáltó száraz, de kiváló illatú egyvelegünk lesz. Adjuk meg, ami jár neki, az aranysárga olajat: 

Ezt követően már csak sóznunk, borsoznunk szükséges. Akár frissen is fogyaszthatjuk, de néhány hétig a hűtőben szuperül eláll.

Lassan hagyománnyá válik, hogy ősszel egy rövid bejegyzéssel visszatekintek az egész éves munkára, és megpróbálok 5 olyan projektet kiválasztani, ami valami miatt picit kitűnik a többi közül. Idén sem volt egyszerű a dolgom, rengeteg szuper (sikeres, vagy éppen a sikertelenség miatt tanulságos) kísérleten vagyok túl, idén is sokat tanultam – de persze a lényeg, hogy elképesztő mennyiségű és változatos gyümölcs, zöldség és fűszer termett 2016-ban is a nyolcadik emeleten:

#1. Retek a balkonládában 
Húsvétkor kaptam észbe, hogy kimaradt (szokás szerint) az ünnepi dekor. Ekkor nyúltam a gyorsan növekvő retekhez, amit tojáshéjba palántáztam. Persze ezután ládába is vetettem, és jóízűen mindet el is fogyasztottuk. Megjegyezném, az augusztus végén vetett hónapos verzió mostanra érik be, de ha kegyes lesz az idő, még egy kanyar beérhet az idén!
Bővebben: http://balkongaz.reblog.hu/cimke/retek

#2. Almafa a balkonon 
Különösen közel áll a szívemhez ez a projekt, mert ez a fa volt az első példány a mára szépen felgyarapodott gyümölcsösben – annak ellenére, hogy nem vagyok valami nagy almafogyasztó. Természetesen a sajátot azért eleszegetem ;)
Évekig nem ajándékozott meg terméssel, de az idei februári metszés meghozta szó szerint a gyümölcsét.
Bővebben: http://balkongaz.reblog.hu/gyumolcsfak-a-balkonon---alma

#3. Füge a balkonon 
Még egy fa. Nem is tudtam, hogy szeretem a fügét, amíg nem kóstoltam meg a sajátunkat. A különbség bizony ég és föld! Remélem, jövőre picivel több termést hoz, hogy ne csak reggelihez nassoljunk belőle :)
Bővebben: http://balkongaz.reblog.hu/erik-a-fuge-a-balkonon és http://balkongaz.reblog.hu/fuge-az-erkelyen
 

#4. Chilik 
Idén minden bizonnyal a különleges paprikákba fektettem a legnagyobb energiát, de azt kell mondjam, minden rájuk fordított perc megérte; az eredmény magáért beszél! Gyönyörűek, színesek, egészségesek, méregerősek – és még most is bőségesen teremnek.
Bővebben: http://balkongaz.reblog.hu/cimke/chili

#5. Citrom 
Idén úgy látszik, a kisfák voltak a célkeresztben. Tavaly azt reméltem, hogy a termésem beérik a teaszezonra, de inkább csak tavaszi limonádé lett belőle :) A manuális megporzás hatalmas, vékonyhéjú de nagyon lédús,  csodálatos ízű citromokat eredményezett. Teljesen vegyszermentes, így süteményekbe, főzéshez is szívesen használom – össze sem hasonlítható a boltival.
Bővebben: http://balkongaz.reblog.hu/gyumolcsfak-balkonon---citrom

Természetesen csak az idő fordul hűvösebbre, a kedvünk és a lelkesedésünk ettől függetlenül nem lankad :) egyelőre még sok-sok tennivaló akad odakint, de rengeteg ötlettel, újdonsággal készülünk már a következő szezonra!

Ismét beköszönt az ősz, így a tavaszi hagymások mellett a szabadgyökeres gyümölcsfák ültetési ideje is elérkezik szépen lassan (ez utóbbi majd októberben, így ha kedvet kapna valaki, kezdődhet is a tervezés). Mikor is lenne aktuálisabb tehát ilyesmiről beszélnünk, mint most?!

Nem mondhatnám, hogy a legdekoratívabb fánk, de kétség sem fér hozzá, hogy ebben komoly szerepem van, ugyanis ez a kis almafa volt az első :) Rajta gyakoroltuk a metszés fajtáit, és végül elképesztően termékeny lett, de a koronaalakítás hát.. hagy némi kivetnivalót maga után: 

Érdemes elmondanom itt azt is, hogy a legtöbb „balkonfajta” egy törpe alanyra oltott normál típusból áll, ez a miénkkel sincsen másképp. A fácska így nem nő nagyra, de levelei és gyümölcsei egyaránt normálméretűek, a termés pedig zamatos lesz.
A törpe mivoltából a gyökérzet sem lesz óriási – ezért is kiválóak dézsában, cserépben tartásra, csupán a megfelelő minőségű földről, tápanyag utánpótlásról és elegendő mennyiségű vízről kell gondoskodnunk.
Az ilyen típusú oltványok már 3 éves koruktól termőre fordulnak, általában ekkor kerülnek a kertészetek polcaira, de a mezőgazdaságban is egyre terjednek – kordonok mellett nevelik viszonylag nagy egyedsűrűséggel ezeket a kis fákat. Rengeteget tudnék mesélni erről, de maradjunk most inkább a balkonnál :)

Az alma ültetési ideje a letermést követően, ősszel érkezik el október, november környékén. Válasszunk egy szép egészséges példányt, egy nagy és nehéz edényt (amelyből a felesleges víz el tud folyni) illetve szerezzünk némi kerti földet is. A beszerzést követően minél hamarabb ássuk el, nehogy megsérüljenek, vagy kiszáradjanak a vékonyabb gyökerek.
Szuperül bírja a telet, eddig soha semmi problémát nem tapasztaltunk. Ha szerencsénk van, akkor pedig már viszonylag korán, március végén megjelennek a bimbók: 

Az időjárástól függően április elején-közepén kifakadnak, és csodálatosan kivirágzik a fa. Figyeljük meg vásárláskor, hogy a hibridünk önporzó-e. Ha van rá mód, válasszunk ilyet – ha nincs, akkor a gyümölcsterméshez több fát is kell vásárolnunk. A méhek és egyéb rovarok nagyon szorgalmasan a városban is segítségünkre lesznek, hamar felfedezik a fákat. Ha minden jól megy, május elejére a sok kis megtermékenyített virágból apró almák lesznek: 

Hihetetlen erősek a kis vékonyka ágak, sok szép termést fel tudnak nevelni – ettől függetlenül mégis érdemes picit ritkítani rajtuk, hogy nagyméretű, egészséges almákat szüretelhessünk szeptemberben: 

A metszés egy külön tudomány, amit még magam is csak tanulgatok. Ami biztonsággal elmondható, hogy az ágak korának függvénye, mennyi termőrész fejlődik rajtuk – így a szép korona kialakítása mellett a termés mennyisége, minősége is nagyban attól függ, hogy hogyan érzünk rá a dologra. Február-márciusban jön el a művelet ideje, de figyeljünk: nagy fagyban nem szabad, különben megsérülhet a fa. Mivel picike, ezért nem kell drasztikusan megcsonkítani; inkább csak ritkítsunk.

Talán ezek a csemeték állnak a legközelebb a szívemhez, bár nem túl nemes a fajta, és gyümölcsöt se terem, viszont nem kértem, csak kaptam őket egyik napról a másikra. Túlélőknek pedig mindig van nálunk hely :)

Tulajdonképpen "jó hírt hozó fának" is hívhatnám; egy jóbarátunkat is abban az évben lepte meg a nem várt lakó, amikor költözésre adta a fejét, minket is – mára pedig mindannyian már szép, új otthonban egész szép kis csemetével büszkélkedhetünk.
Tudjátok mi lehet ez?! Az allergiások számára nem kevés bosszúságot okozó virágzása februártól áprilisig tart, de mint tapasztaltuk, még nekünk is tartogathat kellemes meglepetést. Igen. Nyárfa!
A házunk előtt álló hatalmas fa magjait a balkonládába hozta a szél, amelyek május-júniusra szépen ki is hajtottak. A kis csemeték gyors tempóban növekednek, még abban az évben fagyálló kisfa fejlődik belőlük: 

A kis csemetéket nyár végén ültettem át. Simán csak ki kell ásni, és áthelyezni. Nem igazán igényes a föld típusára és a locsolásra sem, de minél mélyebb edényt válasszunk neki. Ne hagyjuk kiszáradni; ha kókadnak a levelek, azért löttyintsünk nekik egy kis vizet: 

Az alsó leveleket leszedegettem, a legfelsőket visszavágtam, hogy erősödjön a törzs, és ágakat hajtson a kisfa. A metszést az óta is évente kétszer megismétlem. Három év elteltével így fest a legnagyobb csemete (bocs a kupiért): 

Idén, az „új” teraszon eddig már legalább 4-5 csemetét találtam, így biztos vagyok benne, hogy újabb szuper dolgokra készülhetünk :)