Nem szeretem mondani hogy megmondtam, de megmondtam :) esős idő után májusi napsütés egyenlő a mérhetetlen mennyiségű gazzal. Nálunk legalábbis. Igyekszem mindig kihúzgálni jövet menet őket, de egy-egy sunyi alattomos mindig megbújik valahol. Vegyünk most tételesen ötöt, hogy nevükön nevezhessük őket, amikor könnyes búcsút veszünk tőlük a cserepekben, ládákban:

Visz lát, madársóska 
Lóhere formájú, kissé lefelé álló leveleivel, apró sárgás virágaival eleinte még azt hittem kedves és ártalmatlan, de igazából sunyi, alattomos és szapora kis dög. Európában invazívként tarják számon ezt a felszálló madársóskát.
A gurmandoknak jó hír, hogy ehető, így a kerti vérengzés után néhány levelet akár a salátába is dobhatunk. C-vitaminban dús, de meglehetősen savanykás. Túlzásba ne is vigyük azért, magas oxálsav tartalma miatt túlzott fogyasztása káros lehet az egészségre.

Pá pá, angolperje
Tök ártalmatlan kis évelő, de nem igazán mutat szépen cserépben. Vesszen!

A dios, pongyola pitypang
Gyógy, és gyomnövényként is számon tartják, kinek melyik éppen. Abban biztos egyetértünk, hogy szokatlan a cserépben :) Nekünk mondjuk van egy a fenyő alatt, amit a makacs karógyökér végett lehetetlen kiszedni, így végül megbarátkoztam vele.
Gyógynövény tehát; leveleiben első sorban A-vitamint találunk. Ezen felül az emésztési folyamatokra jótékony, illetve a népi gyógyászat reumatikus panaszokra is ajánlja. Persze gasztronómiailag sem ismeretlen, a zsenge levelek mehetnek a madársóska mellé saliba, a virágokból szirup (pitypangméz) készíthető.

Isten veled, tyúkhúr
A tyúkhúr (vagy madárhúr) legyünk őszinték, sok vizet nem zavar. Ha nem szúrja a szemed, éppenséggel maradhat is; egyéves, nem nő magasra, a gyökerei is a felszín közelében maradnak – olcsó talajtakaró, ami őszig biztosan zöld marad :)

Ciao, mezei árvácska
Na igen, ez is kicsit kakukktojás. Önálló növényként nem igen állja meg a helyét ez a kis satnya virág sok zölddel, de talajtakaróként fák, cserjék alatt miért is ne maradhatna? Nem igazán igényes, két nyáron át "élvezhetjük" ráadásul, ha találunk funkciót neki.

És a bónusz, nálam ebből van rengeteg: Szerintem füzikére hajaz, de ha valaki megmondja mi ez, adok belőle egy szép nagy csokorral ;)

Szép május jöjj, hogy ébreszd a fáknak ágait… Ez a sor bizonyára csak az idősebbeknek ismerős az általános énekórájáról, de a hétvégén egy pici bepillantást kaptunk a kellemes időbe - bár előre, de hála a pesztráló nagyiknak, én már neki is álltam a májusi munkálatoknak. Vegyük át gyorsan, mik is a legfontosabbak!

Mindenek előtt azt javaslom, gyomláljunk kitartóan és rendszeresen. Sajnos a gaz hihetetlen szapora, pillanatok alatt átveszi az uralmat a balkonládákban, cserepekben. Főként egy kiadós eső utáni napsütéses hétvégén döbbenetesen megszaporodnak, ezzel pedig két gond van; egyrészt ezek a gyomok elveszik a nemes növények elől a tápanyagokat - legyen az virág, vagy vetemény. Másodsorban pedig elég ápolatlan hatást kelt, márpedig az esztétika talán a legfontosabb haszna ennek a műfajnak ;)
Az már csak hab a tortán, hogy a kártevők is előszeretettel buknak rá egyikre másikra, így duplán kiszúrunk magunkkal. A rendezett erkély, egészséges vetemény egyik alapja tehát, hogy tartsuk gazmentesen.

Zöldség fronton sok a teendő. Továbbra is vethetünk mindenfélét, immáron ki a cserepekbe - például patisszont, uborkát, babot, csemegekukoricát, spenótot vagy hónapos retket is.

Szépen óvatosan egy kis szoktatás után kiültethetjük a paradicsom palántáinkat is. A paprikával, chilivel legyünk óvatosabbak, várjunk a hónap közepéig, ha tehetjük.
A bent nevelt palántákat edzeni kell a kiültetés előtt, különben fújhatjuk a féltve, gondosan nevelgetett növénykéinket. Először csak félárnyékban, 1-2 órára, majd reggeli napfényben szoktassuk őket a kinti UV-hez és szélhez!

Ha a kis gyümölcsöst nem vágta haza az áprilisi havazás (nálunk sajnos megsínylették rendesen) akkor a szebb termés érdekében ritkíthatunk. A virágzásnak vége, így láthatjuk lassan, mennyire volt sikeres a beporzás és mennyi gyümölcsünk várható. Ez persze inkább a fákra vonatkozik :) Első sorban a barackot érdemes, de az alma is meghálálja.
Lassan a zöldmetszés ideje is eljött, alakítsuk szellősre, kicsit ritkítsuk a koronát! Emellett a kisfák oldal és tőhajtásait is csipkedjük le.

Ami a dísznövényeket illeti, elő lehet venni a folyosóról a muskátlit, ültethetők a krizantém palánták és az érzékenyebb egynyáriak is. Ilyenkor szoktam begyűjteni az első árvácska magokat, illetve kezdem a citrusfélék kiszoktatását.
Plusz egy tipp: érdemes a nagy zuhék alkalmával egy kis esővizet gyűjteni (akár a tiszta felmosó vödörbe), mert a szobanövények, lásd orchidea nagyon örülnek neki ;)

Az idei év első komoly meglepetése az volt, hogy bár tudtam, hogy évelő, a tárkonyom tényleg át is telelt. Elég marcona fagyok voltak, így még reménykedni se nagyon reménykedtem, de tessék! Még csak április van, és már vissza kellett vágnom. De mit is lehet tudni erről a fűszernövényről?

Én igazán szerettem volna, de nem nőtt hozzám ez a húsvét dolog. Persze ne essék félreértés, jólesik a hosszú hétvége, de ez a kötelező rokonjárás meg locsolkodás, sonkaevés egy évről évre visszatérő, picit uncsi motívum. Bár tulajdonképpen a családi összejöveteleket szeretem, meg a sonkát is. Lehet, hogy csak a locsolkodással van baj?! Az is lehet, hogy most csak azért viszolygok, mert az idő idén kicsit nyomorult, nem esik jól kint kapirgálni sem. Vagy mert megfogadtam, hogy idén tényleg készülni fogok, de még egy nyamvadt nyulat vagy tojást sem pakoltam elő, nemhogy festettem volna?!

A férjem a minap hazahozott egy jó nagy tormát, hogy mégiscsak legyen valami, ami legalább picit emlékeztet az ünnepre, ha felcsapom a hűtőt. Hurrá, ezt is meg kellene csinálni :) Arra viszont tökéletes, hogy eszembe juttatta a félbemaradt tormaültetős  projektet (már ami a beszámolót illeti, persze).
Lássuk gyorsan az előzményeket; a tézis szerint ha levágjuk az elfogyasztott torma tetejét és vízbe rakjuk, abból teljes értékű, ismét fogyasztható növényt nevelhetünk – röviden a torma egy „egyszerveddmeg” növény. Levágtuk, beáztattuk, kigyökerezett – és el is ültettük cserépbe: 

Ahogyan sejtettem, ez a január magasságában cserépbe került tormavég nem egy varázsbab, így húsvétkor újabb tormát kellett vételezni (hurrá, megint eszembe jutott, hogy neki kellene állni annak, ami a hűtőben van).

Lassan de biztosan növöget a növény, legalábbis ami a levélzetét illeti. A kezdetleges kis levélkék után megjelentek a növényre jellemző hatalmas levelek, roham tempóval szépen egymás után, így a napokban elhatároztam, megérett a helyzet a kiültetésre: 

Kivételesen nem zsákba vagy cserépbe ültettem, hanem a kész ágyásba, de így is két napba telt :) (Na persze nem az ügy bonyolultsága miatt, csupán az idő egy hathetes baba mellett véges, már ha énidőről van szó)
Június végén, július elején derül majd ki, hogy vajon sikeres lesz-e a torma projekt, de én rá mernék tenni egy nagyobb summát hogy igen. Persze úrinő ugye nem fogad ;) 

Húsvét margójára pedig nekiállunk azért majd két alvás közt a házi ecetes tormánknak. De mi is kell hozzá?

• kis befőttes üveg
• 10%-os ételecet
• víz
• cukor
• só
• friss tormagyökér
• papírzsepi/gázálarc/búvárszemüveg​ igény szerint

Először elkészítjük a salátalét a kis üvegben. Ízlés szerint 1,5-2 dl vízhez keverjünk 2 evőkanál ecetet, 1 púpos evőkanál kristálycukrot (mi barnacukrot használunk), egy kávéskanál sót. Keverjük vadul, amíg a cukor és a só teljesen fel nem oldódik. Kóstoljuk meg, és ízlés szerint adjunk hozzá sót, cukrot még – ha jónak ítéljük, tegyük hűtőbe.
Jöhet az orrfacsaró sirató része (ehhez kellhet a búvármaszk :)) persze az is sokat segíthet, ha mondjuk kültéren csináljuk. Mossuk le, és hámozzuk meg a tormát, majd kislyukú reszelőn reszeljük le. Ha nem szeretitek csípősen, akkor langyos vízben átöblíthetitek, csak jól nyomkodjátok ki utána – mi bírjuk, tehát ezt a lépést kihagyva kivesszük a hideg lét, és belekanalazzuk a reszeléket. Jó sok belefér az üvegbe, csak alaposan le kell nyomkodni. Jó tanács – ne szagoljatok közelről bele, tapasztalat!

(az ecetes tormáról korábban az édesotthon.reblog.hu-n értekeztem már)

Mobiltelefonok, klímaváltozás, vegyszerek, és monokultúrák telepítése. Mi lehet ebben a négy dologban a közös? A szakemberek szerint az, hogy ezek mind hozzájárultak, hogy Magyarország méhállománya mintegy 50%-kal csökkent napjainkra. Nagyon drasztikus ez a szám, ami nem csak a méztermelés csökkenésével (így a méz árának emelkedésével) jár, de a mezőgazdaságban is komoly problémákat okozhat. Kína egyes termőterületein például mára teljesen eltűntek a méhek, így a gyümölcsfák beporzásáról emberi erővel szükséges gondoskodni. Ez persze közel sem olyan hatékony megoldás, mint az eredeti volt, és még egy olyan országban sem olcsó, ahol bőséggel rendelkezésre áll a munkaerő. 

Kérdezem én, hogy mi, kiskertészek is tehetünk-e valamit azért, hogy a környezetünkben a még megmaradt állomány helyzetén könnyítsünk? Természetesen igen, és ha sokan teszünk egy keveset, az már biztosan segítség :) Emellett a fáradozás is hasznos, mert gyönyörködhetünk minden nap növényeinkben, valamint élvezhetjük is munkánk gyümölcsét a magunk termelte fűszernövények, zöldségek és gyümölcsök fogyasztásakor.

Csak a mi társasházunk 426 lakásból áll. Durva szám, ugye? Egy kis túlzással egy falucskáénak is megfelelhet akár a ház teljes lélekszáma. Ha minden lakásra csak néhány nagyobb balkonládát számolunk, több száz négyzetméternyi folyamatosan virágoztatható „termőterületet” dobhatnánk össze, nem beszélve az udvarról, tetőkertekről - és ez csak egyetlen ház.

De miket is kellene ültetnünk ezekbe a képzeletbeli balkonládákba és kertekbe, hogy kedvezzünk a méheknek? Összeszedtem néhány könnyen tartható lehetőséget:

• Levendula 

Gyönyörű a virág, jó az illata, sokoldalúan felhasználható. Imádják a méhek is a levendulát, ráadásul kiválóan mézel. Tartunk néhány tővel mi is, tavaly még aztokat a virágokat is körbe zsongták, amiket már csokorba szedtem magamnak a szörpfőzéshez.

• Kakukkfű 

A kakukkfű egy szuper fűszernövény, évelő, lassan növő cserje. Június-júliusban gazdagon bontja virágait, ami szintén vonzza a méheket. Sültekhez, káposztás ételekhez, levesekbe, vadhoz nagyon jól passzol, de bánjunk vele csínján. Teát is főzhetünk belőle, amely fertőtlenítő, köhögéscsillapító hatású. Méze is kámforos, igazán különleges :) Tartósítóként már az ókori Egyiptomban is használták húsokhoz - és igen, balzsamoztak is vele!

• Zsálya 

A zsálya szintén egy izgalmas fűszernövény, amely vonzza a zümmögést. Görcsoldásra, puffadásra jótékony a teája, egyébként étvágyfokozó hatású :) Malachoz isteni a levele, amit május-júniusban, még a kék virágok nyílása előtt érdemes gyűjteni.

• Varjúháj 

Különösebb haszna a varjúhájnak nincsen a mi szempontunkból, csak esztétikai, de a nyitóképen is egy varjúhájon szorgoskodó méhet láthatunk. Augusztus végétől virágzik bőségesen, addig szép pozsgás leveleit csodálhatjuk, viszont szinte semmilyen gondoskodást nem igényel. Szuper választás dézsába vagy sziklakertbe, sosem hagy cserben!

• Trombitafolyondár 

Ez a növény rengeteg bosszúságot okoz a kertesek többségének, mert szinte kipusztíthatatlan, és nagyon szapora - és többnyire a szomszédból támad. Én dézsában tartom, így mindenki biztonágban van! Imádom a mediterrán hangulatát, a szép pirosas/narancsos virágait és a folyamatosan körülöttük serénykedő méhek, bogarak látványát. A minimális gondoskodást nyáron dús virágzással hálálja meg :)

• Szamóca 

Egyre gyakoribb szerencsére a városi párkányokon is a szamóca. Sokat írtam már a tartásáról - 10 tővel indultam, mára gazként írtom, annyira elszaporodott. Már most felbukkantak az első virágok, az utolsók októberben próbálkoznak, így nekünk és a méheknek is folyamatosan biztosítanak egy kis csipegetni valót.

• Tökfélék 

Legyen dísztök vagy cukkini, szinte mindegy. A gyönyörű nagy virágok mágnesként vonzzák a méheket. Lassan el is érkezik a tökmagok elvetésének ideje. Cukkinivel és korsótökkel készülök az idén, remélem mind örömünket leljük majd bennük!

• Fák és bokrok 

Természetesen adok-kapok alapon a gyümölcsök is nagyon fontosak, mint cseresznye, alma vagy barack - nekünk legalább annyira, mint a méheknek. De emellett szuper táplálékforrás nekik a virágzó fűz vagy a nyárfa, akác is. A különböző bogyós bokrokat, mint mondjuk ribizli, vagy áfonya is bátran ajánlom, ráadásul szépen cseperedik dézsában.